A Dunakeszi láp olyan környezettörténeti maradvány, amely nemcsak természetvédelmi, hanem várostörténeti szempontból is muzeális érték. Egyre többen próbálnak összefogni, hogy megmentsék a mesterséges kiszárítástól.

A kedd esti közlemény szerint az MTA Biológiai Tudományok Osztályának illetékes (botanikai, természetvédelmi és konzervációbiológiai, ökológiai) bizottságai megvizsgálták a Dunakeszi láp védelmének ügyét, és ennek alapján fogadták el az előterjesztést, amely szerint "a Dunakeszi tőzegtó és környékének ökológiai állapota mindenben megfelel a láp kritériumának".

láp2

FOTÓ: dvdrecord.hu

A terület jelentős részét egész éven át víz borítja, a vízzel nem borított területek talaja is az év nagy részében, de legalább a tenyészidőszak felében vízzel átitatott. Nagy részében lápi életközösségek uralkodnak, mint amilyen a tőzegpáfrányos láperdő, a rekettyefűzes lápcserjés, és nagy borításban találhatók tőzegjelző lápi növények, elsősorban a tőzegpáfrány, valamint nagy számban lápokon élő állatfajok. A területen vastag aktív tőzegréteg található, amely eredetét tekintve elsősorban radicella-tőzeg, felismerhetően a tőzegpáfrány gyökérzetének anaerob bomlásából keletkezett - áll az indoklásban.

A terület a Pest városát egykor gyűrűszerűen körülvevő lápi övezet utolsó maradványa. A fővárost övező egykor nagy természeti értéket képviselő élőhelyek sorra áldozatul estek a városfejlesztésnek. A Rákos patak völgyének egykori természeti gazdagsága helyén ma az újpalotai lakótelepek díszlenek, Lágymányoson és Kelenföldön még az 50-es években is létező keserűsós réteket a Dél-Budai városközpont foglalta el.

A fentieket figyelembe véve az MTA Biológiai Osztálya szükségesnek tartja, hogy tudományos ismereteinek és szakmai felelősségének birtokában általánosan elismert társadalmi és szakmai tekintélyével alátámassza az állampolgárok és civil szervezetek tömegméretű megmozdulását a Dunakeszi láp jogos és indokolt megvédése ügyében - olvasható az állásfoglalásban, amely szerint az ügynek különös fontosságot ad az a körülmény, hogy 2010 a biodiverzitás megőrzésének nemzetközi éve, "s most különös erkölcsi kötelességünk minden további természetpusztító tevékenységet meggátolni".

Decemberben környezetvédők és civilek a helyszínen demonstráltak az Auchan áruház tervezett bővítése ellen, az áruház melletti tőzegtavak megmentéséért. A dunakeszi láp megmentése érdekében rendőrségi feljelentést tettek, ombudsmani vizsgálatot kértek és a köztársasági elnökhöz is fordultak a természetvédők.

Az Élőlánc Magyarországért internetes aláírásgyűjtésbe kezdett, amelyben arra kérik az illetékes minisztert, vizsgáltassa ki, hogyan szüntethette meg az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2009-ben a dunakeszi tőzeges láp természeti védettségét. A petíciót itt lehet aláírni.

A természetvédők az internet más csatornáit is felhasználják a tiltakozásra és figyelem felkeltésre. A sok szempontból megkérdőjelezhető szakértői vizsgálatokról a YouTube-on több videót is közzétettek.

 

 

 

A területről és a tervezett építkezésről, természetrombolásról itt olvasható részletes leírás.

Egyes szakértők arra is rámutatnak, hogy ha a tiltakozások hatására a Főhatóság visszavonja a határozatát és az Óceán-árkot sem terelheti el a beruházó, a láp nagyobbik része akkor is akadálytalanul beépíthető. Mindössze annyi a különbség, hogy nem egyetlen lépésben kerül sor a láp felszámolására. Első menetben az Auchan csak a Dunakeszi Önkormányzat által 2006-ban alkotott szabályzatban jelölt területen építkezhet. Ez az építkezés viszont a láp megmaradó részének lassú pusztulását jelentené, hiszen az megfelelő védőövezet híján nem lenne életképes. Néhány év múlva így sor kerülhetne a maradék egyharmad rész felszámolására is.