Az eddigi 885 csukabálna helyett jövőre 1286 leölését engedélyezték.

A Whale and Dolphin Conservation Society (WDCS) nevű bálna- és delfinvédő szervezet az oslói halászati minisztérium döntését politikai indíttatásúnak minősítette. A szervezet szóvivője, Kate O'Connell a New Scientist című folyóiratban leszögezte, hogy a bálnavadászoknak már az alacsonyabb kvóta esetében is gondjuk volt a hús értékesítésével.

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet is nehezményezte az oslói intézkedést.

A norvég kormány azzal indokolta - meglehetősen ellentmondásos módon - döntését, hogy mivel a 2009-es kvótát nem sikerült teljesen kihasználni, a fennmaradó hányadot átvitték a következő évre.

Az ország annak ellenére engedélyezi a csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) kifogását, hogy több mint húsz éve világszerte betiltották a kereskedelmi bálnavadászatot. Teszi ezt arra való hivatkozással, hogy az Atlanti-óceán északi részén élő állományok nem veszélyeztetettek.

A környezet- ás állatvédők azonban attól félnek, hogy a bálnavadászat könnyen átterjedhet a veszélyeztetett fajokra is.