Az ősi idők óta egyre többször és egyre több fajta céllal épít az ember mesterséges szigeteket. Ilyenek például a tengeri fúrótornyok is. Erre egy példa az Azerbajdzsán partjainál található Oily Rock nevű sziget, ami ma már omladozó és elhagyatott. Egykor elsüllyesztett hajók hátára építették, hogy a  dolgozók számára lakást, iskolát adjanak. Egy egész város nőtte ki magát ezeken az alapokon.

FOTÓ: Wikipedis


Manapság már nem szükségmegoldás a mesterséges sziget, hanem inkább luxus. Az idegenforgalmi céllal  épített szigetek látogatottságát éppen az a különlegesség biztosítja, hogy azokat ember készítette.

A világ legnagyobb mesterséges szigetei a dubaji Palm szigetek. Ez három, pálmafa alakú szigetből áll. Mindegyiknek van törzse, ágai és egy koronája, ami tulajdonképpen hullámtörőként funkcionál. A világ nyolc csodájába besorolva említik őket. Név szerint: Palm Jumeirah, Palm Jebel Ali és Palm Deira, amik közül az utolsó a legnagyobb. 14 kilométer hosszú és 18 széles, 80 négyzetkilométernyi területű. A pálmaleveleken található lakónegyedek nyolcezer két-emeletes lakó-épületből állnak.

FOTÓ: Life in the Fastinate



Az Egyesült Arab Királyságokban található a Föld nevű szigetcsoport is, ami háromszáz különálló szigetből tevődik össze. Elrendezésük éppen a föld térképét adja ki.  A következő nagyobb terv a csillagos eget fogja mintázni. A Jumeirah és a Deira szigetek között fog húzódni. A naprendszer képét láthatjuk majd a magasból, a Plútótól a Napig. Sok híresség vásárolt már a  kis szigetekből, amelyek  ára 20-30 millió dollár.

FOTÓ: Life in the Fastinate


Egy mesterséges szigetcsoport Oroszországot mintázza a Fekete-tengerben, nem messze az ismert üdülőhelytől, Szocsitól. A tervek szerint a 2014-es téli olimpiai játékok idejére fog elkészülni. 7 nagyobb és egy tucat kisebb szigetből áll majd. Hullámtörői homokos strandként működnek és üzletek, sport-létesítmények, szállodák, elegáns otthonok épülnek rajta. A szigetek vízellátását a Russia folyó biztosítja.


Ma még csak elképzelés, de lehet hamarabb megvalósul majd, mint gondolnánk. A klímaváltozás káros hatásainak kiküszöbölésére tervezték a liliom alakú szigeteket, amelyeknek energia ellátását természeti erőkkel oldják meg: nap, szél, bioenergia és az árapály erőművek termelte energiát hasznosítják majd. Lilypad, az úszó város saját szén-dioxid termelését a titánium dioxidos felülete nyeli majd el.

 

FOTÓ: Vincent Callebaut

Egy ilyen város ötvenezer lakosnak adna biztonságos otthont. Ezekre azért lesz szükség, mert az általános felmelegedés hatására a tengerek szintje megemelkedik majd, így sok szárazföldi terület kerül víz alá. A vízszint növekedés mértéke egyes becslések szerint, az egy métert is elérheti. Az ott élők számára kell majd megoldást találni. Ezek az úszó szigetek a tenger meleg áramlataival közlekednek majd az Egyenlítőtől a sarkokig. Az építmény közepe összegyűjtené az esővizet, ez biztosítaná az édesvíz szükségletet. Felületén természetes növényvilágot alakítanának ki.