A Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) és egy kölni székhelyű klímatanácsadó cég, az Ecofys közös kutatása szerint az eddig bejelentett célértékek katasztrofális következményekkel járó, mintegy 3,5 Celsius fokos globális hőmérséklet-emelkedéshez vezetnének az évszázad végéig az ipari forradalom előtti szinthez képest.


Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) álláspontja szerint ugyanakkor a még kezelhető mértékű hőmérséklet-emelkedés felső határa a 2 Celsius fok. Az ennél nagyobb mértékű felmelegedés elkerülésében a júliusi G8-csúcs résztvevői is megegyeztek.
Egy másik tanulmány, a november végén megjelent Koppenhágai Diagnózis szerint a 2 fokos szint tartásához a globális üvegházgáz-kibocsátás 2020 előtt el kell érje a csúcsát, és "még jóval a század vége előtt" nullára kell hogy csökkenjen.

klima3_b

FOTÓ: dvdrecord.hu

 


Ennek ellenére, a jelenlegi vállalások alapján az valószínűsíthető - állítják a PIK és az Ecofys kutatói -, hogy az üvegházgázok globális kibocsátásának növekedése 2040 előtt nem áll meg, s így kizárt, hogy teljesül a G8-ak deklarált célja: a kibocsátás 2050-ig történő megfelezése. A jelenlegi vállalások alapján ehelyett az várható, hogy 2040-ig megduplázódik a kibocsátás az 1990-es szinthez képest - intenek a kutatók.

A hőmérséklet-emelkedés és az üvegházgáz-kibocsátás mértéke mellett a harmadik fontos mutató a szén-dioxid légköri koncentrációjának ppm-ben - a százalékkal analóg millomodrészben - mért szintje. Ez az ipari forradalom előtt 280 ppm volt, ma közel 400 ppm, s a már idézett német tudósok szerint az eddig bejelentett vállalások alapján 2100-ig 650 ppm-re nő.

James Hansen, ismert és idézett klímatudós, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének igazgatója szerint a 350 ppm-es koncentrációja jelenti azt a biztonságos felső határt, ami alatt valószínűleg még visszafordítható a globális felmelegedés. A 350-es határt Radzsendra Pacsauri, az IPCC elnöke is nyilvánosan támogatta augusztusban.

Reálisabb, és még mindig rendkívül ambiciózus célt jelenthet azonban az IPCC 2007-es helyzetértékelő jelentésében (AR4) vázolt 450 ppm-es alternatíva. Eszerint ahhoz, hogy a légköri szén-dioxid koncentráció 450 ppm körül stabilizálódjon, a fejlett országoknak 2020-ig 25-40, 2050-ig pedig 80-95 százalékkal kell csökkenteniük üvegházgáz-kibocsátásukat, miközben a fejlődőknek is "jelentős" csökkentést kell elérniük. A 2006-os Stern-jelentés szerint a 450 ppm-nél stabilizálódó koncentráció esetén még mindig 26–78 százalék a valószínűsége a 2 Celsius fokot meghaladó hőmérséklet-emelkedésnek (a 3 fokot meghaladó melegedés esélye 4–50 százalék, a 4 fokét 0–34 százalék, az 5 fokét pedig 0–21 százalék).

Az elmúlt években a tengerszint-emelkedés várható szintjére tett tudományos előrejelzések is felfelé kúsztak. Az IPCC mérföldkőnek számító 2007-es jelentésében még 18-59 centiméteres emelkedést valószínűsített 2100-ig, igaz, ebben csak a víztömeg melegedés miatti tágulásával kalkuláltak. A Koppenhágai Diagnózis - figyelembe véve a grönlandi és antarktiszi jégsapkák, valamint a Jeges-tenger olvadását is - már ennek legalább kétszeresével számol, s amennyiben nem történik érdemi üvegházgáz-korlátozás, egy métert meghaladó, akár két métert is elérő vízszintemelkedést jósol az évszázad végéig.

A World Wide Fund for Nature (WWF) és a német Allianz biztosító közös kutatása szerint egy 2050-ig bekövetkező 50 centiméteres tengerszint-emelkedés 136 tengerparti nagyvárosban mintegy 28 ezer milliárd dolláros kárt okozna.

Fentieken kívül számos tanulmány foglalkozik azzal, hogy a Föld szempontjából meghatározó jelentőségű ökoszisztémák, éghajlati rendszerek - így az Amazonas-esőerdő, a nyugat-afrikai monszun, a korallzátonyok - kezdik elérni határaikat, "billenési pontjukat", melyen átlépve megszakad eddigi működési rendjük, beláthatatlan természeti és társadalmi következményekkel járva. A klímaváltozás roppant egészségügyi, élelmezési, migrációs és biztonságpolitikai hatásaival is számtalan tanulmány foglalkozik.

A jelenlegi tudományos konszenzus szerint összességében kijelenthető, hogy az emberiség mozgástere a globális felmelegedés megállítására mára csaknem teljesen kimerült, így rendkívül gyors és radikális lépésekre van szükség.