A dioráma története egészen 1902-ig nyúlik vissza, az európai országok ekkor határozták el Párizsban, hogy védeni kell azokat a madarakat, melyek hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak - mondta el Mihalik Erzsébet a füvészkert igazgatója.

Hozzátette: ebből nőtte ki magát a Madarak és fák napja, melyhez már ebben az évben csatlakozott hazánk is, négy évvel később pedig már törvénycikk is rendelkezett az ünnepről.

A füvészkert első diorámája, olyan kiállítótere, ahol a 17,5 hektáros parkban előforduló madarakat kitömött állapotban meg lehet figyelni az 1960-as években készült el. Ez a kiállítás Marián Miklós muzeológus nevéhez kötődik, aki bár már kilencvenes éveinek közepén jár a most nyíló tárlat létrehozását is segítette - tudatta a szakember.

Csaknem fél évszázaddal az első kiállítás megnyitója után egy új épült, ahol negyvenkét faj egyedeit figyelhetik meg a látogatók. A 2010-es év madarai közül látható itt például a füsti fecske, a tavaly kiemelt figyelmet kapott vetési varjú vagy a korábban az érdeklődés középpontjába került mezei veréb. A ragadozó madarak közül bemutatják az egerészölyvet, a macskabaglyot, az erdei fülesbaglyot és a karvalyt, látható több szigorúan védett énekesmadár, köztük olyan pintyfajok mint a süvöltő vagy a tengelic. Az egyik legkisebb bemutatott faj az őszapó, a legnagyobb pedig a fehér gólya, melyet nemcsak kitömött állapotban láthatnak a vendégek. Egy gólyapár ugyanis a régi fűtőrendszer kéményén fészkel, s az

igazgató reményei szerint idén is fiókával örvendezteti meg a füvészkert munkatársait és látogatóit.

A kitömött madarak a Kiskunsági Nemzeti Parkból kerültek a szegedi botanikus kertbe. A park területén ha olyan elhullott madarat találnak, amely teteme még jó állapotban van lefagyasztják, majd preparálják - közölte az igazgató.