A 46 éves tudós a vetőmagok sokféleségén, a vetésforgón és a természetes trágyákon és kártevők elleni módszereken alapuló, hagyományos mezőgazdaság híve és támogatója, nemcsak elméletben, de a mintegy 50 ezer kubai gazdálkodót tömörítő Helyi Mezőgazdasági Innovációs Program révén is. Munkájának központi elve, hogy a gazdálkodóknak biztosított autonómia előmozdítja a mezőgazdaság fenntartható pályára állítását, ami igen radikális nézet a hosszú ideje felülről irányított kubai gazdasági modellben.

A zöld Nobel-díjként is ismert elismerés 150 ezer dollár (csaknem 30 millió forint) jutalommal jár, ami csillagászati összegnek számít a 20 dolláros (mintegy 4 ezer forintot kitevő) kubai átlagbérhez képest. Rios elmondta, hogy az összeg egy részét munkája finanszírozására fordítja majd, más részéből házát javíttatja meg.

A kubai tudós arról is beszélt, hogy kormánya kezdetben kétkedve fogadta az Egyesült Államokból származó díjat, idővel mégis belenyugodott. Mint hozzátette, reméli, hogy díja hozzájárulhat a két ország közötti viszony javulásához. Ez az első eset, hogy kubai állampolgárnak ítélik oda a Goldman-díjat.

Kubában a hagyományos mezőgazdasági módszerek kiszorultak a használatból, miután a cukortermelés dominálta agrárgazdaságot iparosították a 20. század második felében. Különösen azután ugrott meg az ipari módszerek, a műtrágya és a mesterséges rovarirtó szerek használata, miután a Szovjetunió szárnyai alá vette a szigetországot az 1959-es forradalom után. Kuba az 1980-as évekre első helyre került Latin-Amerikában az egy főre jutó mezőgazdasági vegyszerhasználatot tekintve.

A Szovjetunió 1991-es összeomlásával a vegyszerektől függő kubai mezőgazdaság nehéz helyzetbe került, ezért sok gazdálkodó - kényszerűségből - visszatért a hagyományos termelési módokhoz. Rios, aki akkoriban agártudományi doktorandusz volt, előremutatónak ítélte a jelenséget, amelyet alátámasztottak a növekvő hozamok és a túlterhelt talaj fokozatos regenerációja is. Az 1990-es évek végén el is indította programját, amelynek célja a hagyományos módszerek terjesztése volt. A programot - látható sikere miatt - a politikai vezetés is támogatta.

Rios vetőmagvásárokat szervezett, ahol a termelők kicserélhették magjaikat és tapasztalataikat. "A lényeg, hogy a helyi körülményekből kiindulva mindenki maga választhassa meg, mit vet, ahelyett, hogy ugyanazt a fajtát kellene mindenkinek termesztenie" - magyarázta.

A saját magát hippinek valló Rios zenészként is ismert: fülbemászó gitárjátékkal és patrióta szövegekkel népszerűsíti az organikus - bio - gazdálkodás előnyeit. Nézete szerint a terméshozamok növelésénél már csak egy fontosabb dolog van - a termelők boldogsága.

A Goldman környezetvédelmi díjat 1990-ben alapította Richard Goldman, egy San Franciscó-i biztosítótársaság tulajdonosa feleségével, a helyi, spontán módon szerveződött (grassroots) környezetvédelmi mozgalmak elismerésére és támogatására. A díjat minden évben hat földrajzi régió - Afrika, Ázsia, Európa, kis szigetországok, Észak-Amerika, valamint Dél- és Közép-Amerika - egy-egy jelentős személyiségének ítélik oda. Eddig 79 országból 139-en kapták meg.

Humberto Rios mellett az idei díjazottak között van a szváziföldi Thuli Makamam, a kambodzsai Tuy Sereivathana, a lengyel Małgorzata Górska, az egyesült államokbeli Lynn Henning, valamint a Costa Rica-i Randall Arauz - olvasható a díj honlapján (www.goldmanprize.org).

Clicky