A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatai szerint a péntek éjszakai és szombat hajnali órákban, amikor hazánk légterét elérte az izlandi tűzhányó hamufelhője, jelentősen megugrott a porszennyezettség a levegőben. Szegeden például a napközbeni köbméterenkénti 10-30 közötti értékről éjfél körül 150 mikrogrammra fölé emelkedett a levegőben a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék (PM10) koncentrációja. (A napi egészségügyi határérték 50 mikrogramm.)

A budapesti levegőben is néhány órán belül több mint az ötszörösére nőtt a légszennyező részecskék koncentrációja az éjszakai órákban, amikor jellemzően nincs gépjármű-forgalom, amely a fő felelőse a részecskeszennyezésnek városi környezetben.

A hazai háttérszennyezést mérő, Budapesttől 70 kilométerre délkeletre fekvő K-pusztai mérőállomáson is a többszörösére nőtt a PM10-szennyezettség pénteken éjszaka, ezt követően pedig vasárnap hajnalban kiemelkedő csúcsot ért el. Nyíregyházán is a korábbinak 8-10-szeresére nőtt kora este a PM10-koncentráció néhány óra leforgása alatt. A szennyezés országszerte vasárnap napközben csökkent le.

FOTÓ: MTI/AP/Brynjar Gaut


Mindebből az valószínűsíthető, hogy az izlandi vulkáni hamuból érkező szennyezettség érintette a magyar lakosságot. Ismert, hogy az Alpokat és Tátrát elhagyva, a Kárpát-medencében lebukik a magasból a levegő, és vele együtt a szennyezés is. A Levegő Munkacsoport még a pénteki nap folyamán jelezte az Országos Környezet-egészségügyi Intézetnek annak a lehetőségét, hogy nálunk már alacsonyabban terjed a hamufelhő, és így esetlegesen szennyezést okozhat országszerte.

A távolba jutó vulkáni hamuban jellemzően kis részecskék vannak, ezért sajnálatos, hogy a budapesti Erzsébet téren éppen nem működött a PM2.5-mérés. (Ez az egyetlen automatikus mérőállomás a fővárosban, ahol ilyen mérés folyik.) A Levegő Munkacsoport szorgalmazza, hogy hazánkban – az uniós előírásoknak megfelelően – minél hamarabb épüljön ki a PM2.5 mérési rendszer, továbbá javasoljuk, hogy állítsanak fel olyan állomásokat is, amelyek az egészségre legnagyobb kockázatot jelentő PM1.0-et mérik (azaz az egy mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéket).

A Levegő Munkacsoport közleményében kiemeli, hogy ha valóban a vulkáni hamu került a talajközeli levegőbe, akkor az abban lévő gázok és nehézfémek károsíthatták a szabadban tartózkodók, különösen az asztmások, tüdőbetegek egészségét. A mérési adatok alapján tehát valószínűleg célszerű lett volna tájékoztatni a lakosságot a péntek és szombat éjszaka várható kockázatokról. Amennyiben a közeljövőben újabb hamufelhő éri el hazánkat, javasoljuk, hogy az érintett hatóságok tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket.