Rjabkov kijelentette, hogy a globális rakétapajzs kérdésében lehetségesnek tartja az orosz-amerikai együttműködést, amennyiben az egyenlő alapon történik. Elmondta: Washington már tett bizonyos javaslatokat, amelyeknek lényege az lenne, hogy az amerikai rendszerbe bekapcsolják az orosz számítógépeket és érzékelőket. Oroszország viszont arra törekszik, hogy az együttműködés már a fenyegetések közös kiértékelésénél megkezdődjön és közös döntés szülessen arról, fel lehet-e lépni ellene nem katonai úton. Ha ez nem megy, meg lehet teremteni az államok közös rakétavédelmi rendszerét. "A lényeg a jelek szerint most sem az, hogy hogyan fogunk együttműködni, hanem az, hogy ehhez kiépítsük a megfelelő politikai alapot" - mondta.

Rjabkov kijelentette: Oroszország egyelőre nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Bulgária az ország területén állomásoztatni szándékozna a globális amerikai rakétapajzs elemeit.

A külügyminiszter-helyettes azt mondta, a START-III. szerződés aláírásával nem következik be radikális változás a hadászati fegyverrendszerek terén. Megsemmisítenek rakétasilókat, rakétafokozatokat, "de semmi olyat nem teszünk, ami az új rendszerek gyártása terén kívánna meg radikális változásokat" - mondta.

Végül kérdésre elmondta: Oroszország nem aggódik, hogy az Egyesült államok nem semmisíti meg, hanem raktárba helyezi a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló START-III. szerződés értelmében leszerelendő nukleáris robbanótölteteket, mert ezeket általában szétszerelik, a "tölteléket" pedig újrahasznosítják békés célokra. Emellett a robbanótöltetek hordozóeszközök nélkül nem használhatók, a hordozók számát pedig szintén korlátozza az új szerződés.