A megújuló energiahordozók közül a biogáz már világszerte ismert, hazánkban azonban még viszonylag kis szerepe van az energiaellátásban. Mivel Magyarország agrár meghatározottságú, így – állítják a szakemberek – a biogáz nemcsak a megújuló energiahordozók palettáját színesítheti, hanem stabilizálhatja a mezőgazdaságban élők megélhetését is, ráadásul az agrárgazdaságon kívül az építőiparban és a szolgáltató szektorban is teremthet munkahelyeket. Ugyanakkor a biogázüzemek létesítése a költséges beruházások közé tartozik, a saját erő, valamint a hitel mellett szükség van a vissza nem térítendő támogatásokra is.

A hazai tulajdonban lévő ELMIB csoport Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő energetikai társasága. Kele József vezérigazgató szerint a hazai adottságok leginkább a biogáz- és a biomassza-alapú energiatermelést teszik lehetővé. „A szélerőművek létesítését korlátozza a magyar villamosenergia-rendszer csúcserőmű-kapacitása, részben ez is indokolja, hogy a Magyar Energia Hivatal a korábbiaknál kevesebb szélerőmű létesítésére adott engedélyt az elmúlt évben. A naperőművek létesítése relatíve drága, míg a vízierőművekkel szemben

Magyarországon a kezdetektől fogva jelentős az ellenállás – a vizek természetes környezeti állapotának megóvása egyre nagyobb szerepet kap. A geotermikus energia kiaknázása szintén drága: sok próbafúrás, kutatás szükséges ahhoz, hogy megfelelő melegvíz-lelőhelyet találjunk, ráadásul jóval nagyobb nyereséggel kecsegtet a termálvizek gyógyvízként való alkalmazása” – indokolt a szakember.

Mindebből következik, hogy a biogáz- és a biomassza-alapú energiatermelés jóval kézenfekvőbb. Akár már néhány család összefogásával kialakítható biomassza-erőmű, így a megtermelt fát, mezőgazdasági melléktermékeket hatékonyan fel lehet használni az adott közösség energiaellátására. A vezérigazgató kiemelte, hogy az elmúlt években egyre több biogáz- és a biomassza-alapú erőmű létesítésére adott engedélyt az energiahivatal. A statisztikából az is látszik, hogy immáron nem csupán a zöldenergia iránt elkötelezett, erre szakosodott társaságok tervezik ilyen erőmű építését, hanem olyan – például mezőgazdasági – üzemek, vállalkozások is, amelyek a termelés eddig haszontalannak tekintett melléktermékét hasznosítják ily módon. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy mind többen ismerik fel a zöldenergia előnyeit.

Bonyolult engedélyeztetés
Az ELMIB csoport tavaly adta át Dömsödön Magyarország harmadik legnagyobb mezőgazdasági hulladékra alapozott biogáz-erőművét, amely a város – pontosabban 3000 háztartás – villamosenergia-fogyasztásának megfelelő mennyiségű áramot termel. A beruházás 1,9 milliárd forintba került. Kele Józseftől megtudtuk, hogy a cégcsoport további három biomassza-erőmű építésének tervét jelentette be az elmúlt évben.

Mányon, Kaposváron és Salgótarjánban is 2012-ben kezdi meg működését a helyben megtalálható, fás szárú alapanyagra alapozott zölderőmű. „A társaság 2008-ban meghirdetett új stratégiájának értelmében folyamatosan keresi a decentralizált energiatermelés lehetőségeit, ám csak olyan esetben javasolja erőmű létesítését, amikor a beruházás valóban hozzájárul a térség energia-egyensúlyának megteremtéséhez, és ha a létesítmény ellátása valóban megoldható helyben megtermelt alapanyagokból. Vagyis ott teszünk javaslatot biogázüzem létesítésére, ahol a mezőgazdasági termelésből megfelelő mennyiségű alapanyag nyerhető ki, és a beszállítás helyben, 30–40 kilométeres környezetből megoldható” – tette hozzá a vezérigazgató. Nem tagadta persze azt sem, hogy a biogáz-erőművek létesítésekor számos nehézséget kell leküzdenie egy hazai beruházónak. Tapasztalatuk az, hogy az erőmű-beruházásoknál az engedélyezési eljárások túlzottan bonyolultak és összetettek Magyarországon. Több tucat hatóság jóváhagyását kell beszerezni, ami idő- és munkaigényes feladat, sok esetben pedig egymásnak ellentmondó követelményeknek kellene megfelelni. Példaként említette, hogy Németországban a zölderőművek létesítésére „egyablakos” ügyintézési rendszerben van lehetőség, ott a szükséges engedélyek beszerzése pár hónap alatt lehetséges. Magyarországon egy–másfél évig tart az engedélyezési folyamat, és csak ez után kezdődhet el a beruházás. Legalább két-három évre kell tehát előre tervezni, miközben ennyi idő alatt jelentősen módosulhatnak az üzleti és a finanszírozási feltételek, ami megnehezíti a beruházások végrehajtását. Két éve például szó sem volt még válságról, így teljesen más finanszírozási lehetőségekkel, más energiaárakkal és beruházási költségekkel készültek az erőmű-beruházási tervek is.

További problémát jelent az uniós támogatások feltételeinek változása. A zölderőművek építésének támogatása elvben kiemelt energiapolitikai cél az EU-ban és Magyarországon is.  Az ELMIB ma mégis úgy tervezi erőműveit, hogy azok akár közösségi források felhasználása nélkül is megépülhessenek. „A feltételek ugyanis – a hosszú engedélyezési procedúra alatt – többször megváltozhatnak, csökkenhet a támogatási intenzitás, módosulhatnak a megtérülési követelmények. A dömsödi bioerőmű esetén például az ELMIB azért nem tudott végül uniós forrásokat igénybe venni a beruházás finanszírozásához, mert időközben megváltozott a régió támogatási politikája” – mondta el a vezérigazgató.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a biogáz-erőművek esetében a szomszédos országokhoz képest versenyhátrányt jelent az alacsonyabb villamosenergia-átvételi ár is. Ausztriában a hasonló zölderőművektől a magyar ár többszöröséért veszik át az áramot, a többlet pedig leginkább a mezőgazdasági termelőknél csapódik le. A mezőgazdasági hulladék ártalmatlanítása mindenütt fontos feladat. Ausztriában a magasabb átvételi ár lehetőséget nyújt a zölderőműveknek arra, hogy fizetni tudjanak a nekik beszállított anyagokért, így a termelők érdekeltek a szállításban. Magyarországon a termelők szállítási költségei is alig térülnek meg, így leginkább csak azok ártalmatlanítják a hulladékot, akik elkötelezettek a környezet védelme iránt.

Biztonságos alapanyag-ellátás
Az Inwatech Környezetvédelmi Kft. fővállalkozásban – az EMVA pályázatán nyertes Csenger-Tej Kft. megbízásából – tervezett meg és épített fel egy 536 kilowatt névleges teljesítményű biogázüzemet Csengersimán.  Eszes Zsolt ügyvezető igazgató elmondta, hogy közbeszerzési pályázaton nyerték el a megrendelést. Az engedélyeztetés simán ment, az üzemet nyolc hónap alatt építették fel, kedvező volt, hogy télen is tudtak dolgozni. A mezofil üzemű, moduláris koracél elemekből épült fermentorok kiemelkedő hatékonyságú keverési rendszerrel gondoskodnak a tervezett hozamról. Az igazgató kiemelte, hogy az áramtermelés felfuttatásához több hónapra volt szükség: a termelés tavaly júniusban indult el, és októberre meghaladta 8400 kilowattórát, ami megközelíti a tervezett mennyiséget. Az áramtermelést – a természetes felfutás mellett – befolyásolta az is, hogy a folyékony alapanyagokon kívül mennyi száraz szerves anyagot tudtak a rendszerbe vinni.

Novemberben a villamos energia eladásából 8 millió forint árbevételt könyvelhettek el, ami éves szinten 100 millió forint bevételt jelenthet. 35-36 millió forintos üzemköltséggel számolva évi 60 millió forintos nyereségre lehet számítani, és ilyen paraméterek mellett érdemes biogázüzemet létesíteni. „Magyarországon is lehet sikeresen és nyereségesen működtetni egy biogázüzemet, ehhez azonban az kell, hogy a tervezés, az építés és az üzemeltetés összhangban működjön. Fontos az is, hogy az alapanyag folyamatosan rendelkezésre álljon, a műszaki tervezés megbízható legyen, például rövid időn belül ne kelljen kicserélni egy nagy értékű berendezést” – tette hozzá az igazgató. A csengersimai biogázüzemben alapanyagként szarvasmarhaalmos trágyát, hígtrágyát, fejőházi szennyvizet, kukoricacsuhét és kukoricasilót használnak fel. Eszes Zsolt kiemelte, hogy a magyarországi beruházóknak nemcsak az jelent problémát, hogy a nyugat-európai országokhoz képest a zöldáram átvételi ára alacsonyabb, hanem hiányzik a kiszámíthatóság is. Németországban például a zöldáramnak több évre előre meghatározott fix ára van.

Támogatás nélkül nem megy
Tiszaszentimrén 900 millió forintos beruházással épít biogázerőművet a Közép-tiszai Mezőgazdasági Zrt. Sas János gazdasági igazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy a beruházás 62 százalékát – több mint 550 millió forintot – az ÚMPV keretében igényelték. Tavaly már kapott a társaság támogatási előleget, jelenleg a tervezés, az engedélyeztetés zajlik, és a tervek szerint még az idén elkezdődik az erőmű építése. A zrt. 2000 hektáron termeszt cukorcirokot, amelynek magas cukortartalma lehetővé teszi a bioenergia előállítását. Az igazgató kiemelte, hogy elengedhetetlen a folyamatos, jó minőségű alapanyag-ellátás. A tervek szerint a termelt elektromos áramot a zrt. értékesíti, míg a hulladék hőt a sertéstelep fűtésére használják majd.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kenderesen két éve létesült biogázerőmű, az egymilliárd forintos beruházás 100 százalékban magántőkéből valósult meg. Évente több mint 40 ezer tonnányi mezőgazdasági alapanyagot használnak fel, amelyből 28 ezer tonna a Közép-tiszai Mezőgazdasági Zrt. kenderesi telephelyén keletkező sertés hígtrágya. „Abban a beruházásban csak résztulajdonosok vagyunk, a biogázüzem még nem hoz nyereséget, a befektetők egyelőre annak is örülnek, hogy nincs tartozás. A beruházást támogatás nélkül valósították meg, és sajnos gondot jelent az is, hogy a szükséges hitelt svájci frankban vették fel. Úgy látom, hogy Magyarországon is van jövője a biogázüzemek létesítésének, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy támogatás nélkül nem érdemes belevágni a projektbe. Az igaz, hogy Nyugat-Európában nem támogatásra alapozva létesülnek a biogázerőművek, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy ott jóval magasabb a zöldáram átvételi ára” – hangsúlyozta Sas János.