A jövő városai a jelenben

Vauban-Freiburg, Németország

A második világháborúban a francia katonák laktanyája volt. 1993-ban vonultak ki a bázisról. Ekkor született meg a terv, hogy a visszamaradt épületeket miként lehetne jól hasznosítani. Az elképzelések szerint öko-barát települést szerettek volna létrehozni ezen a területen. A terveket elfogadták, az első lakók 2001-ben költöztek be. Főleg kisgyermekes családok és idősek kaptak lehetőséget egy új minőségű élet kezdésére. A lakóknak azóta is minden évben nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják a kerület határozatait és betartják azokat.

A lakók a kerületet érintő döntéseket közösen hozzák meg és közösen is valósítják meg. Ezek közül a legfontosabb, hogy az épületek alacsony energiaszintbe sorolhatóak, sőt saját számukra fölösleges energiát is termelnek, amiket más területen használnak fel. Fatüzelésű rendszert használnak, a háztetőkön napenergia-gyűjtők és fotoelektromos-cellák vannak.

 

Az ideköltözők önként lemondanak a saját autó használatáról. Amennyiben ezt nem teszik, elég magas parkolási díjért a városrész peremén tárolhatják autóikat. Helyette biciklivel, gyalog közlekednek, illetve a villamost használják, ami sokkal inkább környezetkímélő, mint a benzines autók. Parkolót egyáltalán nem lehet találni, csak esetleg áthaladni lehet a városrészen. A villamosmegállók annyira sűrűn vannak, hogy bárhonnan rövid sétával elérhetőek.
Az utcák és nyilvános terek játszóterekként működnek, illetve egyéb közös szórakozási helyként.

A lakók önként és főleg szívesen végeznek társadalmi munkát környezetük fejlesztéséért. Véleményüket figyelembe véve végzik a további fejlesztéseket. A városrésznek saját újságja is van. Három havonként jelenik meg, környezetbarát elektronikus formában és az interneten keresztül érhető el.


Masdar, Egyesült Arab Emirátusok

Tisztaság, zöld, alternatív energiák. Ez a három szó jellemzi a sivatagban épülő új városrészt, ami Abi Dhabitól 17 kilométerre található. Masdar  6 négyzetkilométeren, 22 milliárd dollár épül és 45 ezer embernek ad otthont, 60 ezernek pedig munkahelyet.

 

Építésénél figyelembe vették a tradicionális arab építészet jellegzetességeit.A várost egy fal venné körbe, hogy megvédje azt a meleg sivatagi széltől. Az utcák keskenyek és árnyékosak. Átlós irányúak, hogy a hideg éjszakai szél jobban lehűthesse azokat. Napellenzőket, rolókat használnak az erős napsugárzás ellen.
Nincsenek autók, más  városokat vonattal lehet elérni. A helyi közlekedést kis kocsikkal oldanák meg, melyek maximálisan 3 utast fogadnának be, és kötött

pályán haladnának, mágneses energiát használva. Napenergia-gyűjtőkkel és a város szélén felállított szélturbinákkal oldják majd meg Masdar City energia ellátását.. A geotermikus energia sem megy majd veszendőbe. A vízellátást pedig napenergiával működő sótalanító berendezésekkel biztosítják. Az elhasznált vizet újra hasznosítják, és például öntöznek is vele.

 

A lebomló szemetet trágyaként alkalmazzák, a műanyagokat újra feldolgozzák. A teljes átadás után n ez  lesz a világ első szén-, hulladék- és autómentes városa.


Dongtan, Kína

A városrész megnyitását 2010-re tervezték, hogy a shanghai Expo számára ötezer férőhelyes szálláslehetőséget biztosítson a területén. A végső tervek azonban sokkal nagyobb szabásúak. 2050-re ötszázezer lakossal számolnak.

A város Chongming szigetén épülne, a Jangce torkolatánál. 86 négyzetkilométernyi területen. Csupán az egyike a tervezett négy kínai eco-városnak. Tervezésénél az elsődleges cél a környezet-barát megvalósítás volt, ami természetes energiaforrások használatát, zero-energia típusú házakat, a szemét újrahasznosítását, zero carbon-kibocsátást jelent.

A sziget lakosai nem használhatnak majd hagyományos járműveket. Gyalog, biciklivel, hidrogén-  vagy elektromos meghajtású járművekkel közlekedhetnek. Az épületek természetes hűtésűek lesznek majd. A tetőn élő növények hűtenék illetve védenék azokat a nedvességtől.

Bár a tervek szépek voltak, a megvalósítás még várat magára. Az indokok között szerepel, hogy az elképzelések nem elég nagyszabásúak. A helyi lakosokat már kitelepítették, a munkálatok megkezdődtek, de le is álltak. A projekt öt év alatt nem sokat haladt. A szigetet a szárazfölddel összekötő híd már csaknem elkészült, mint ahogyan a szélturbinák is.  

Gyűrűfű, Magyarország
A külföldi példák és tervek után egy kis hazai. Bár nem olyan nagyszabású, mégis minta értékű, nem ökováros, csupán egy ökofalu. Gyűrűfű egy pici, elnéptelenedett falu volt. Az új lakók úgy döntöttek,  hogy más életszínvonalat szeretnének megvalósítani. A falu környéke természetvédelmi terület, ami eleve meghatározza az ide települők szemléletét.

 

Mezőgazdasága biogazdaságra épül, a talaj és vízminőség megőrzése miatt. A növényeket a köztük levő kapcsolatok alapján ültetik, termesztik, kihasználva a természet adta lehetőségeket. Az itt élők elsősorban saját ellátásra termelnek.

A település vízgazdálkodása kétkörös, ami azt jelenti, hogy külön kútból biztosítják az emberi fogyasztásra, illetve a mosakodásra, mosásra használt vizet. Minden portán saját, ásott kút van, mely kellő mélységből adja a tiszta ivó-vizet.

Gyűrűfű lakói összegyűjtik az esővizet és  annak felhasználásával oldják meg a locsolást. A szennyvíztisztítást nádágyas tisztítókkal végzik, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy a vegyszermentes szennyvizet megszűrje. Az energiafelhasználás a megújuló energiákra épül: nap-, szél-, víz- és bioenergia az alapja. A költséges napelemek helyett napkollektorokat használnak. A házak alapanyaga is természetbarát, különböző módszerekkel készült vályogtéglák.  Mivel ez egy kis falu, a közlekedésben könnyű megvalósítani a telekocsi módszerét.

A falu életét közelebbről is meg lehet ismerni, hiszen erdei iskolákat, lovas táborokat is szerveznek.