A kormányközi panel (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) szerint a globális felmelegedés következményeként fellépő különböző hatások eltérő módon érvényesülnek majd a különböző társadalmi és gazdasági körülmények között élő csoportok tagjainál. Egy riasztó statisztika: Afrikában például 500-szor magasabb lesz a halálos áldozatok száma, mint a fejlett országokban. Ez főleg akkor igen beszédes statisztika, ha mellette megemlítjük: a világ egymilliárd legszegényebb emberének karbon-lábnyoma csupán a világ teljes szén-dioxid kibocsátásának három százalékát teszi ki.

Az IPCC statisztikáiból kiderül, hogy a világ mezőgazdasági munkáinak 80 százalékát nők végzik, régiótól függően pedig a háztartásokban elfogyasztott élelmiszer 45-90 százalékát ők termelik meg. Ebből következően rendkívüli módon sújtja őket a szárazság, a csapadékos időszakok ritkulása. Afrikában, a kongói nők 73, a Burkina Fasó-i nők 48 százalékát érinti majd a klímaváltozás következtében fellépő terméselszáradás problémája.

A nők gyakrabban gondoskodnak a gyerekekről és az idősekről

A nők gyakrabban gondoskodnak a gyerekekről és az idősekről

FOTÓ: sxc.hu

Ezzel összefüggésben egy újabb tanulságos adatra mutat rá az IPCC: a bizonytalanságot fokozza, hogy világszerte az összes földtulajdon mindössze két százalékát birtokolják nők. Számos országban a nők csak kevesebb mint tíz százalékának van földbirtoka, ez pedig jelentősen korlátozza hozzáférésüket a nyersanyagokhoz és hitellehetőségekhez a krízisek idején. Az IPCC megemlíti a kisméretű gazdaságok tulajdonosai számára elérhető hitellehetőségek elemzését: öt afrikai országban a nőnemű farmtulajdonosok a férfiak számára kiutalt hitelek összegének kevesebb mint tíz százalékát kapták.

A háztartások is megsínylik a felmelegedést

Napjainkban a becslések szerint mintegy 1,2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez. A Szaharától délre élő afrikaiaknak csupán 58 százaléka él olyan helyen, ahol 30 percnyi gyalogútra található biztonságos vízforrás, és csak 16 százaléknak van folyó víz a háztartásában.

Az IPCC szerint a víz beszerzése és szállítása főként a gyerekek és a nők feladata a fejlődő országokban – ez a szárazabb régiókban naponta több órát is igénybe vehet. Afrikában átlagosan fél órába kerül a megfelelő mennyiségű ivóvíz beszerzése – ebbe beletartozik a forrás felkeresése és a hazaút, illetve időnként még a várakozás is a kellő mennyiségű víz begyűjtésére.

A vízgyűjtés egy olyan terület, amelyet kifejezetten érzékenyen érint a globális felmelegedés. A Föld számos régiójában alakul ki aszály, ahogy rendszertelenné válik a csapadék előfordulása, megolvadnak a gleccserek és megemelkedik a tengerek szintje. Az IPCC adatai szerint a partvidékek 90-100 kilométeres körzetében élőket – ez a Föld teljes lakosságának harmada – ez kifejezetten érzékenyen érinti, mivel számukra jelenti a legnagyobb gondot a partvidéki ivóvízkészletek sótartalmának növekedése.

A vízkészletek zsugorodása közvetve az oktatáshoz való hozzáférést is csökkenti, s megint csak a nők járnak rosszul: az iskolába nem járó gyerekek többsége ugyanis szintén lány, ráadásul, ha tanulás helyett hosszabb utat kell megtenniük a kútig, vagy a forrásig, az ellenük elkövetett erőszakos cselekmények esélye is megnő. Ugrásszerűen növekszik ennek a kockázata, ha konfliktusok által sújtott térségben élnek.Napjainkban mintegy 2,4 milliárd ember használ fel biomasszát (leggyakrabban tűzifát) főzéshez és fűtéshez, ez azonban negatív hatással van egészségükre, ugyanakkor súlyosbítja a globális felmelegedést. Ráadásul az IPCC szerint a tűzifa beszerzése is jobbára a nők feladata.