A levegővédelmi szabályozásról a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa által rendezett eseményen Bibók Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy szigorítani kell a fűtési és a gépjármű károsanyag-kibocsátási előírásokat. A gépjárművek által okozott szennyezés az egyik legnagyobb a levegő tekintetében - tette hozzá.

A levegő minőségének javítása érdekében szükség van az energia-, a közlekedés-, és az agrárpolitika összehangolására is - hangsúlyozta a VM főosztályvezető-helyettese. Bibók Zsuzsanna elmondta: az új levegővédelmi jogszabály-tervezet az európai uniós szabályoknak megfelelően szigorúbb szabályokat ír elő számos légszennyező anyag vonatkozásában, és bevezeti a PM 2,5 fogalmát, ez a 2,5 mikronnál kisebb szemcséjű porrészecskéket jelenti. Ezek hordozzák ugyanis a legjelentősebb egészségügyi kockázatokat a legfrissebb tudományos eredmények szerint - tette hozzá.

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője azt hangsúlyozta, hogy a jelenleg érvényben lévő vonatkozó jogszabály érvényesítésénél a betartatás oldalán vannak nagy hiányosságok, ez jelenti a legnagyobb gondot.

Példaként említette, hogy a kerti hulladék nem megfelelő elégetése miatt jelenleg Magyarországon 100 ezer forint bírság szabható ki, míg ugyanezért Kanadában 200 ezer dollár, azaz 35 millió forint a bírság összege. Magyarországon ugyanakkor jogszabálysértés esetén általában még a 100 ezer forintot sem szabják ki - hívta fel a figyelmet.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa arról beszélt, hogy a biztosi irodához érkező - nem csak levegővel kapcsolatos környezetvédelmi - panaszok alapján megkeresték a környezetvédelmi felügyelőségeket és konzultációt kezdeményezték a rossz környezeti helyzetek javítása érdekében. Hamarosan kiadnak egy állásfoglalást is, amelyben a levegővédelemre vonatkozó kormányhatározat-tervezet tartalmát próbálják az összegzett tapasztalatok alapján javítani.

Fülöp Sándor elmondta, az új levegővédelmi szabályok gyakorlati megvalósítása során nagy hangsúlyt kell helyezni a szabályok betartatására és ellenőrzésére. A tervezett új szabályozás - amely szerint a levegővédelmi követelményeket a légszennyező forrás hatásterületén biztosítani kell, így szükségtelen a védelmi övezet kijelölése - elviekben szigorúbb szabályozást jelent a korábbihoz képest. Bizonyos esetekben azonban - például bűzzel járó tevékenység esetén - védelmi övezetek kialakítására továbbra is szükség van.

Kifejtette, a bűzzel járó tevékenység során az üzemeltetők alapvető kötelezettsége, hogy az elérhető legjobb technika alkalmazásával megakadályozzák a lakosságot zavaró bűz levegőbe kerülését. A környezetvédelmi hatóságok feladata, hogy ilyen tevékenység esetén intézkedjenek a bűz megszüntetése, illetve csökkentése érdekében. Ilyen esetben azonban nem csak a zöldhatóságnak van intézkedési kötelezettsége, lehet alkalmazni polgárjogi eszközöket is, például szomszédjog, birtokvédelem.

A levegővédelmi szabályokkal kapcsolatban továbbra is alapvető cél a levegőszennyezés mértékének a lehető legalacsonyabb szintre szorítása. A levegőszennyezés kapcsán ugyanakkor a településrendezési szabályok alapvetően befolyásolók lehetnek. Új létesítmények elhelyezésénél például rendkívül fontos a levegővédelmi szempontokat is figyelembe vevő településrendezési eszköz elfogadása, hiszen megfelelő eszköz kiválasztásával sokkal könnyebb egy levegővédelmi problémát megelőzni, mint a már meglévőt helyrehozni - fogalmazott Fülöp Sándor.