A passzívház olyan épület, amelyben a kellemes belső klíma – mind nyáron, mind pedig télen – hagyományos (aktív) fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. Ez annak köszönhető, hogy a passzívház extrém jó hőszigeteléssel rendelkezik, mind az aljzat, a falak, a födém, mind pedig a nyílászárok tekintetében. A szellőztetés egy passzívházban mindig kontrollált módon, hővisszanyerővel ellátott szellőztető berendezéssel történik. Így egyrészről folyamatosan biztosított a kiváló levegőminőség, másfelől a szellőztetési hőveszteség is a töredékére csökkenthető. Tehát a passzívházban fellépő összes hőveszteség olyan minimális, hogy annak pótlásához nincs szükség külön fűtési rendszer kiépítésére, a fűtés jelentős részéről a házban jelenlévő passzív energiaforrások gondoskodnak.



Mítosz: Nem nyitható ki az ablak
Passzívház – Isten mentsen, nem tudja, hogy ott még az ablakot sem lehet kinyítni. Nos, ez a mítosz talán egyidős az energiatudatos építészettel. A biztonság kedvéért szögezzük le: a passzívházban lehet és szabad ablakot nyítni, sőt előfordulhatnak speciális esetek, amikor ez kifejezetten javasolt. A szellőztetés feladata a lakótérben felhalmozott magas pára- és szén-dioxid-tartalmú levegő friss oxigéndúsra cserélése és a megfelelő páratartalom beállítása. A mai szabvány, főként az ablakoknak köszönhetően, minden épület esetén, tartósan légzáró kivitelezést ír elő, ezért óránként minimum 5-10 perc szellőztetésre van szükség. A passzívházban a szellőztetés állandó, automatikus és magas hővisszanyerési hatásfokkal működik, tehát nem a lakóknak kell gondoskodni a szükséges szellőztetésről. És mi történik áramszünet esetén? Ez esetben a szellőztetés javasolt , akárcsak a hagyományos épületben.
Vannak mítoszok lélegző szerkezetekről, de ezek már inkább a mese kategóriájába tatoznak. Lélegezni ugyanis csak élő szervezetek tudnak, épületeink maximálisan páraáteresztő képességgel rendelkezhetnek. A legjobb ilyen szerkezetek természetes anyagokat tartalmaznak (teherhordóként: fát, agyagot vagy vályogot, szigetelésként: cellulózt vagy gyapjú)t. Sajnos pont ezek az anyagok a legdrágábbak. De nemcsak a teherhordó és a szigetelőanyagok a mértékadók, hanem a teljes szerkezet, festéssel együtt. Páraáteresztő szerkezet esetén nem alkalmazhatunk hagyományos diszperziós festéket (több mint 80%-ban ez az elterjedt), csak mészfestékeket vagy speciális páraáteresztő bevonatokat. Külső oldalon sem használható az elterjedt műgyanta alpú vékonyvakolat, csak a drágább szilikátos. És ha mindenből a legjobbat használtuk, akkor is a pára maximum 3-5%-a távozik a szerkezeten keresztül, a maradék 95-97% ekkor is a szellőztetésre marad.


Mítosz: Gyertyával lehet fűteni
Ez a mítosz már túlzottan optimista. Ugyanakkor attól függ, hogy mit értünk fűtés alatt, és mik az elvárások. Tapasztalatok szerint egy Magyarországon épített minősített passzívházban télen sem megy a hőmérséklet 15-16 °C alá, főként a szoláris nyereségnek köszönhetően. De természetesen az elvárt 22-24 °C-hoz kiegészítő fűtésre van szükség. Talán nem mindenkinek törvényszerű, de egy épületet azért kell fűteni, mert az energiát veszít. A szadai, az első hazai minősített passzívház 126 m2, -15 °C-nál a vesztesége 1500 Watt, ez annyi mint egy komolyabb hajszárító fogyasztása, de ennyi energia szabadul fel, ha hat ember az épületben tartozkodik vagy meggyújtunk húsz darab gyertyát. Természetesen ettől függetlenül, minden épületet ellátnak a szükséges fűtéskiegészítéssel, így általában a passzívházak is termosztáttal vezérelhetők. Csak a fenntartási költségekben van a különbség: ha a fogyasztást átszámoljuk gázra, akkor Szadán 165 m3, egy 10 éve hagyományos módon épült családi házban 3150  m3 gázra van szükség évente.


Mítosz: semmi különleges
A hatékony minőségbiztosítás egy valódi gyenge pont a passzívház standardban. Ma Magyarországon divat passzívházakról beszélni, tervezni vagy azt építeni, azonban minden megrendelőnek azonban tudnia kell: nincs igazi biztosíték a kész épület minőségére. Az egyetlen kötelező előírás a légtömörségi vizsgálat. Vannak viszont árulkodó jelek: Ha a tervezés során nem készül PHPP számítás, vagy a tervező nem tudja mi az , vagy nem tartja szükségesnek, biztosan nem lesz passzívház a készülő épületből. Vagy ha a tervező, kivitelező nem tud felmutatni már minősítéssel rendelkező épületet, szintén nagyobb körültenkintéssel kell eljárni. Nemcsak a hirdetésben, hanem a szerződésben is passzívháznak kell szerepelnie. Passzívház-bizonyítványt kizárólag a PHPP alapján állíthatnak ki, a darmstadti Passivhaus Institut engedélyével. Ennek az ára körülbelül 1500 euró.