Tudta például, hogy ha áramtalanítja a számítógépet, a hi-fi berendezést vagy a televíziót, akkor a teljes fogyasztása 10 százalékát is megspórolhatja? A régebbi típusú lakásokban esztétikai szempontból valóban nem volt túl kedvező megoldás szemmel jól látható helyre felszerelni a villanyórát, a gyorsan pörgő számláló azonban visszatartó erőt jelenthetett, mielőtt elveszítettük volna mértékletességünket.

Észrevétlen pazarlás
A probléma forrása természetesen nem az, hogy kikerült látóterünkből a villany- vagy a gázóra számlálója, hanem például az, hogy a legtöbb otthonban ugrásszerűen megnőtt az elektromos berendezések száma. Ezek pedig „fű alatt” rengeteg energiát fogyasztanak, még akkor is, amikor azt hinnénk, hogy nincs szükségük áramellátásra, hiszen nem használjuk őket. A vezeték nélküli telefon tápegysége, a termosztát kijelzője, ami a belső hőmérsékletről tájékoztat, a „stand by” üzemmódra állított komputer, a fürdőszobában az elektromos fogkefe bedugva felejtett töltője, vagy a konyhában mindig áram alatt lévő kávéfőző a nap huszonnégy órájában energiát vesz fel, még úgy is, hogy a szó klasszikus értelmében véve nem hoztuk őket működésbe. A képlet tehát egyszerű: minél több elektromos berendezést tudhatunk a magunkénak, annál nagyobb a valószínűsége a felesleges fogyasztásnak.

Sok kicsi sokra megy
A rádiós ébresztőóra napi 30 perces működés mellett megközelítőleg 135 forintba kerül havonta, ha pedig állandó készenlétben tartjuk, ehhez még adjunk hozzá 200 forintot.
Akik számítógéppel dolgoznak, hosszú időt töltenek az interneten szörfözve, vagy órákon át játszanak a monitor előtt, ritkán kapcsolják ki a gépet, ha hirtelen fontosabb dolguk akad. A bekapcsolt, de nem használt komputer naponta kb. 135 forintot fogyaszt. Ha kikapcsoljuk, de nem áramtalanítjuk a számítógépet, az havonta megközelítőleg 1500 forintba kerül. Érdemes tehát rászánni azt a néhány másodpercet a kikapcsolásra, majd a konnektorból is húzzuk ki a csatlakozót!
A plazmatévék működtetése 20–30 óránként körülbelül 300 forintba kerül, míg pihenő üzemmódban évenként 300–1200 forinttal növelik a villanyszámlát.

Fény az éjszakában
Sose vegyünk olyan lámpát, amelynek a teljesítménye meghaladja a számunkra szükséges értéket! Különösen azokban a helyiségekben ügyeljünk erre, ahol hosszú órákon át égve hagyjuk a villanyt – például a nappaliban vagy a dolgozószobában.
Az energiatakarékos izzók ára első ránézésre valóban kedvünket szegheti a vásárlásnál, ne feledjük azonban, hogy élettartamuk nyolcszor hosszabb a hagyományos égőkénél, és csaknem 70 százalékkal kevesebbet fogyasztanak! Hosszú távon tehát mindenképpen megéri váltani: ha nem szeretnénk egyszerre komoly kiadásba verni magunkat, akkor fokozatosan, egy-egy izzó kiégésekor szerezzük be az energiatakarékos égőket!
A villanykapcsolókból tanácsos olyan fajtát választani, amelyeknél szabályozhatjuk a fény erősségét. Ezzel nemcsak a hangulatunknak megfelelő világításról gondoskodhatunk, hanem kedvezőbben alakíthatjuk fogyasztási szokásainkat is.
Azokban a helyiségekben, ahol könnyen égve felejthetjük a villanyt (ilyen például a garázs vagy a pince), érdemes beállítani egy időkeretet, amelynek leteltével a világítás automatikusan lekapcsol, vagy szereljünk fel mozgásérzékelőt: ha bizonyos idő után nincs mozgás, ne legyen világítás sem!

Férfias játékok
Ne hagyjuk „stand by” üzemmódban (erről a legtöbbször egy folyamatosan világító piros fényjelzés árulkodik) a televíziót, a hi-fit és a számítógépet, helyette minden használat után kapcsoljuk ki azokat, így az össz energiafogyasztásuk 10 százalékát is megtakaríthatjuk!
Rendkívül nagy energiapocsékolás, ha egész nap, sőt, rosszabb esetben egész éjjel bekapcsolva hagyjuk a számítógépet! Egy átlagos komputer működés közben megközelítőleg 500 wattot fogyaszt, a legnagyobb energiafaló pedig a monitor.
A legjobb, ha egy kapcsolóval ellátott hosszabbító elosztóból veszi fel az áramot a számítógép, a monitor és a nyomtató, vagy a televízió, a DVD-lejátszó és a hi-fi berendezés, így amikor nem használjuk azokat, egyetlen gombnyomással áramtalaníthatjuk a gépeket.


Konyhai segítőink
A mosogatógépet csak akkor használjuk, ha összegyűlt annyi mosatlan edény, hogy az egész rakodótér megtelik! Két bögréért és három tányérért teljesen felesleges beindítani.
Az intenzív programot csak a valóban alapos tisztítást igénylő edényeknél alkalmazzuk, a gépi szárítást pedig mellőzzük a mosogatás után! Ugyanazt az eredményt érjük el, ha kinyitjuk a mosogatógép ajtaját, és hagyjuk a szabad levegőn megszáradni a tiszta tányérokat, poharakat – csak épp megspórolunk körülbelül negyedórás munkát a gépnek, és az adott mosogatás energiafogyasztását csaknem a felére csökkentjük.
Ha új mosogatógép vásárlását tervezzük, A kategóriás berendezést válasszunk, ezzel a döntéssel évente körülbelül 12 ezer forintot takaríthatunk meg.
Az elektromos sütőt nyugodtan elzárhatjuk néhány perccel a tervezett befejezési idő előtt, a készülék ugyanis – különösen, ha nem nyitogattuk gyakran az ajtaját – még hosszú ideig megtartja a beállított hőmérsékletet!
Ha van lehetőségünk rá, válasszuk a légkeveréses sütőt, az ugyanis nagyobb hatékonysággal, de kevesebb fogyasztással készíti el az ételeket. A grill üzemmódot csak ritkán vessük be, hiszen közel kétszer annyi energiát igényel, mint a normál sütés!
Energiatakarékosság szempontjából, normál üzemmódban használva tanácsosabb a mikrohullámú sütőt használni, a grillezés azonban ennél a berendezésnél is sokba kerül.

Hidegre tesznek
A hűtőgépnek már az elhelyezése is befolyásolhatja a fogyasztását: kerüljön a lehető legtávolabb a meleget sugárzó berendezésektől, így a tűzhelytől vagy a sütőtől. Ügyeljünk arra, hogy a fal és a hűtő hátulja között legalább 10 centiméteres távolság maradjon, hogy a gép kellő levegőhöz jusson.
Ne tárjuk ki a hűtő ajtaját, csak épp akkorára nyissuk, ami elegendő a kényelmes ki- és bepakoláshoz. Ha fontos számunkra az energiatakarékosság, ne a nyitott frizsider előtt írjuk meg a bevásárlólistát! Ezzel elkerülhetjük a túlzott hőmérsékletingadozást, így a hűtőgépnek nem kell plusz energiát fordítania a kívánt hőfok visszaállítására.
Hasonló okokból kifolyólag soha ne tegyünk szobahőmérsékletűnél melegebb ételeket-italokat a hűtőbe, mert azzal többletmunkára és magasabb fogyasztásra kényszerítjük!
A kívánt hűtési hőmérsékletet egyeztessük össze a hűtő telítettségével! Amikor már csak kevés ételt tartunk benne, elegendő alacsonyabb szinten működtetni – ezzel az átlagos fogyasztást körülbelül 10-15 százalékkal mérsékelhetjük.
Rendszeresen olvasszuk le a frizsidert, és távolítsuk el a jégbevonatot a mélyhűtő faláról is. Ne várjuk meg, hogy a jégréteg fél centiméternél is vastagabbra hízzon, mert az már számottevő többletmunkát ró a berendezésre.
Olykor ellenőrizzük, hogy megfelelően zár-e a hűtő ajtaja, és amikor takarításra kerül a sor, törölgessük át a szigetelést biztosító gumiréteget, hogy ne gyűlhessen össze rajta a por vagy bármilyen más szennyeződés.
Ha hűtőt vásárolunk, ne sajnáljuk a pénzt az A++ kategóriás eszközre, mert azzal éves szinten körülbelül 30 ezer forintot takaríthatunk meg. A fagyasztógépek közül próbáljunk minél nagyobb mélységűt választani, azok a modellek ugyanis jobban tárolják a hideget nyitás után.

Jó kondiban
Ha az ablakokra sötétítő függönyt vagy fényvisszaverő fóliát teszünk, csökkenthetjük a nyári hőséget a szobában, így a légkondicionálónak is kevesebb erőfeszítésébe kerül elérni az optimális hőmérsékletet.
Bár igen kényelmes, jobb, ha nem dolgoztatjuk a berendezést egész nap: csak akkor hozzuk működésbe, ha valóban kellemetlennek érezzük a meleget, az ablakokat pedig soha ne nyissuk ki, miközben a légkondi teszi a dolgát! Az ideális az, ha a külső és a belső hőmérséklet közti különbség nem haladja meg a 7 fokot, nem kell tehát „jégveremmé” változtatni a szobát, miközben kint tombol a nyár.
Főleg a mobilklíma-tulajdonosok követik el azt a hibát, hogy a berendezés elé szobanövényt, paravánt vagy egyéb „takaróeszközt” helyeznek, amivel sokat rontanak a hűtés hatásfokán. A másik gyakori probléma, hogy a szükségesnél jóval ritkábban cserélik a berendezések szűrőit, amivel szintén gátolják a megfelelő hűtést.

A legutálatosabb házimunka
Egyes felmérések szerint a legtöbben a vasalást száműznék az otthoni teendők listájáról. Ha Ön is így van ezzel, bizonyára örömmel fogadja a szakemberek ajánlását: itt az idő, hogy „leszokjunk” a vasalásról, és megtanuljunk helyesen teregetni! Ha szépen elsimítva helyezzük el a ruhákat a szárítón, és többé nem használjuk fregoliként a fűtőtestet, nagyon sok munkát spórolhatunk magunknak, és persze az energiát sem fecséreljük el.
A gőzölős vasalók többet fogyasztanak a hagyományosnál, ezért jobb, ha a klasszikus modelleket részesítjük előnyben. Ugyanazt a hatást érhetjük el, mint a gőzölős vasalóval, ha még enyhén nedves állapotban kezdjük vasalni a ruhákat. Gondoljunk csak bele: a gőzölős vasalóval benedvesítjük az egyszer már megszáradt ruhát, hogy aztán ismét száműzzük belőle a párát...
Csoportosítsuk a vasalandó ruhákat a gyűrődések elsimításához szükséges hőfok szerint. Miközben a vasaló melegszik, vasaljuk ki azokat a darabokat, amelyek alacsonyabb hőmérsékletet igényelnek; ha kellően meleg a vasaló, jöjjenek a magasabb hőmérséklettel kezelendő ruhák, majd ha végeztünk velük, húzzuk ki a vasalót és szaladjunk át vele a megmaradt, alacsony hőfokot igénylő textileken.

Tiszta haszon
Ahogy a mosogatógépre, úgy a mosógépre is igaz, hogy csak akkor érdemes beindítani, ha megtöltöttük szennyes ruhával – így nemcsak energiát takarítunk meg, hanem a tisztítás is hatékonyabb. Ha a mosnivaló csak mérsékelten szennyes, válasszunk rövidebb programot, hogy átugorjuk az előmosást!
Magas hőfokon csak a nagyon piszkos vagy makacs foltokkal szennyezett ruhadarabokat mossuk, a többit elegendő 30–60 fokon tisztítani. Ha hetente négy gépnyi ruhát 60 fokon mosunk 90 helyett, évente körülbelül 9000 forintot spórolhatunk.
Mosógép vásárlásakor részesítsük előnyben az A kategóriás berendezéseket, azokkal ugyanis éves szinten körülbelül 260 kilowattórát takaríthatunk meg.