Mivel az uniós országok energiafogyasztásának közel felét az épületek energiaellátása teszi ki, kiemelt cél a lakóházak és a középületek energiafelhasználásának csökkentése és fenntarthatóbbá tétele. Az EP-képviselők szeretnék elérni, hogy a tagállamok határozzák meg: az épületek hány százalékának „nulla emisszióssá” alakítását vállalják 2015-re, illetve 2020-ra. E célok elérése érdekében az EP-jelentés arra kéri a tagállamokat, hogy 2011 közepéig nemzeti cselekvési terveket dolgozzanak ki, és pontosan rögzítsék az energiahatékonysági célok megvalósulását biztosító pénzügyi kereteket. Az Európai Bizottságnak pedig 2010. június 30-ig új pénzügyi eszközöket kell prezentálnia, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az újonnan létrehozandó uniós Energiahatékonysági Alapból és az Európai Beruházási Bank kedvezményes hiteleiből segítenék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületek terjedését. Emellett a jelentés az energiatakarékos megoldásokat ösztönző áfa-csökkentésre is javaslatot tesz a tagállamoknak.


Az autonóm ház
„Az építési technológia, az energiaigény, illetve a környezetterhelés szerint több épülettípust különböztet meg a szakma, öko, bio, autonóm, passzív, nullenergiás  és zéró emissziós házat” – magyarázta kiadványunknak Ertsey Attila építész (lásd még Mit jelentenek? című keretes írásunkat). Az általa tervezett autonóm ház prototípusát tavaly év végén a Millenáris Parkban mutatták be.
„Az autonóm ház lényege, hogy képes függetlenedni az ellátórendszerektől. Nincs többé gáz- és villanyszámla” – emelte ki az építész. A ház fűtéséről a nap, a biomassza és a talajhő gondoskodik. A tetőn elhelyezett napkollektorokból a nap által felmelegített víz egy hőszigetelt nagy bojlerbe kerül, amely nemcsak a meleg vizet, de a fűtés melegét is begyűjti. A biomassza-tüzelést pellettel – fahulladékból préselt tüzelő – vagy tűzifával lehet megoldani. A légcserét talajhőcserélős hővisszanyerő szellőztetés végzi.
A ház áramát a nap és a szél termeli: háztartási méretű szélkerék és öt napelempanel. A ház világítása energiatakarékos és tartós LED-re alapozott, a lakók energiatakarékos mosógépet használnak, a hűtőgépet, indukciós főzőlapot napelemről működtetik. A ház működtetéséhez nem szükséges áramot akkumulátorban is lehet tárolni, de kifizetődőbb a felesleget értékesíteni. Ezért terveztek két villanyórát a házba, az egyik a felhasznált áramot méri, a másik az eladottat. Az ivóvizet szivattyúval ellátott talajvízből nyerik, a háztartás egyéb vízigényét pedig esővízzel fedezik. Az esőcsatornába illesztett szűrő csak szűrt vizet enged tovább, a szennyezett a túlfolyón távozik. A fürdés és a mosás enyhén szennyezett vizét még vissza lehet forgatni, és a WC öblítésére használni. A kibocsátott szennyvizet növények tisztítják meg, a komposztáló toalettből steril és szagtalan komposzt keletkezik. Az autonóm házban élők a hulladékot szelektíven gyűjtik, és amit lehet, újrahasznosítanak.

„Az autonóm stílusú épület passzívháznak is megfelel, hiszen olyan kiválóan szigetelt, hogy szinte nincs hővesztesége, alig kell fűteni, illetve hűteni. Ha mégis, akkor egy átlagos lakóház fűtési költségeinek tizedére van szükség” – hangsúlyozta az építész. Érdeklődésünkre elmondta, hogy az autonóm házra még nem érkezett megrendelés, de áttörést is hozhat, hogy egyre többen szeretnének olyan épületbe költözni, amely nem, vagy csak minimális mértékben szorul rá a szolgáltatókra.


Hamar megtérül
A potenciális vásárlókban persze felmerül a kérdés, hogy mennyivel kerül többe a hagyományos épületeknél egy alacsony energiafogyasztású, környezetkímélő ház, s milyen megtérülési idővel lehet számolni. Ertsey Attila elmondta, hogy kezdetben a passzívházaknál a többletköltség 40 százalék körül mozgott, de ez mára már lecsökkent 15 százalék alá, mivel fűtési rendszerre nem kell költeni. Az energiaár-emelkedésnek köszönhetően mérséklődik, gyakran 10 év alá kerül a megtérülési idő. „Meglévő épületek nehezebben alakíthatók passzívvá, de a dunaújvárosi Solana projekt keretében (részletesebben láSolana projekt című keretes írásunkat).  passzívvá alakított panelház a lakásonkénti közel 5 millió forint ráfordítással 80 százalék körüli energia-megtakarítást produkált. A megtérülési idő ugyan húsz év körüli, azonban az épület teljes életciklusára vetítve mégis gazdaságosabb, mint a ma szokásos utólagos hőszigeteléssel és ablakcserével elért 30–40 százalékos megtakarítás” – tette hozzá az építész.

Minimalizált energiaveszteség
„Aki nem a gázszolgáltatók büdzséjét akarja gazdagítani, és élhető környezetet akar maga körül, az figyel arra, hogy a háza, lakása alacsony energiafogyasztású, egyúttal alacsony károsanyag-kibocsátású legyen. A növekvő energiaárak mellett természetesen a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele is azt erősíti, hogy az épületek energiahatékonyságának növelését kiemelten kell kezelni” – véli Velősy András, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának mestertanára. Épületeinek tervezésekor már a 80-as évek vége óta a szabványban előírtnál vastagabb hőszigeteléseket, illetve az előírásoknál mindenkor lényegesen jobb hőszigetelésű fal- és tetőkonstrukciókat alkalmaz. Kiemelte, hogy a tájolás, a tagolás és az árnyékolás helyes megválasztásával is jelentősen csökkenteni lehet egy-egy épület energiafelhasználását. Tevékenysége során a figyelmet az oktatásban éppúgy, mint a szakmai munkában a klasszikus passzívházak, valamint a hibrid – gépészeti eszközökkel támogatott – passzívházak építése felé tereli. Hozzátette azonban, hogy a 2006 szeptemberében hatályba lépett épületenergetikai szabályozás meglehetősen „laza”, ami vélhetően bizonyos alapanyaggyártók lobbitevékenységének köszönhető.