Miközben az oktatási intézményekben egyre több ismeretet próbálnak belesulykolni a fejekbe, valahogy elsikkad a lényeg: összefüggésekben gondolkodó, fizikailag és mentálisan egyaránt egészséges emberpalántákat nevelni. Ahogy a tudomány fejlődik, egyre több tényt és adatot kell elsajátítaniuk a gyerekeknek, a szabadidejükben pedig a tévé vagy a számítógép előtt ülnek. A tehenet a reklámok alapján lilának képzelik el, és a legtöbbüknek fogalma sincs arról, hogy a csirke nem zacskóban, darabolva terem a hűtőpultban.

Erdei Iskola Program
A problémát a fejlett világ több országában is felismerték már, sokféle kezdeményezés is történt a helyzet kezelésére, Magyarországon egyedülálló módon igen magas szintre jutott az erdei iskolai program kidolgozása – tájékoztatott Simonyi István, az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási referense.


Az oktatási miniszter 2002 novemberében egyeztetett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal vezetőivel, ennek alapján szóbeli megállapodás született arról, hogy tárcaközi együttműködés keretén belül, összehangolt formában fordítanak forrásokat a fenntartható fejlődés elérése céljából a környezettudatosságra nevelés eszközének tekintett terepi módszerek, különösen az erdei iskola mint oktatási forma támogatására. 2003 tavaszán a kormány jóváhagyta az Erdei Iskola Program elindításáról, annak céljairól, tartalmi elemeiről és az együttműködő tárcák által biztosított forrásokról szóló tájékoztatót. 2002 novemberében Magyar Bálint oktatási miniszter az erdei iskoláról szóló Országos Pedagógiai Konferencián bejelentette az Erdei Iskola Program elindítását, és ismertette a 2003–2008-ig terjedő időszakra kitűzött célokat.
A programon belül minden tevékenység a gyermekek nevelését szolgálja, mégis két, jól elkülöníthető fejlesztési és támogatási részből tevődik össze. Egyik célja az iskolák támogatása, hogy egyre több diák egyre jobb minőségű erdei iskola programon vehessen részt, a másik törekvés az erdei iskola szolgáltatók támogatása, hogy az iskolák minél jobb programokat és szálláshelyeket választhassanak az egyre szélesebb kínálatból erdei iskolába induló osztályaik számára.
A minősített erdei iskola program tanúsítványt mára nagyjából 100 szolgáltató szerezte meg, az ország minden pontján. A tanúsítvány megszerzésének a korosztály-specifikus és szakmailag magas színvonalú programon kívül infrastukturális és személyi feltételei vannak, ezeket rendszeresen ellenőrzik is. A program nem titkolt célja, hogy a gyerekek ismerjék meg Magyarország tájait, fedezzék fel a természet szépségeit csakúgy, mint a kulturális értékeket, hagyományainkat, hogy mindezeket a kincseket megőrizhessük és továbbadhassuk a következő generációk számára is.

Terepi környezetben
Az erdei iskola szolgáltatás az ifjúsági turizmus egyik meghatározó része. Bevezetett program, amely kiegészíti az iskolai tanulást, a diákok terepi környezetben sajátíthatják el a tananyagokhoz kapcsolódó témaköröket. „Nálunk ez összekapcsolódik a gyönyörű természeti környezettel, az egészséges étkezéssel, a szabadidősport- és a programlehetőségekkel. Előadásainkat pedagógusok és pedagógiai ismeretekkel rendelkező kollégák tartják, fontos a szakmai felkészültség, és persze a rátermettség is” – magyarázza Ruzsics Milán, a Csicsergő Szabadidőközpont vezetője. „A mai világban sok városi gyermek náluk ismerkedik meg olyan hétköznapi dolgokkal, mint az állattartás, a természeti környezet. Persze ebből adódóan sok gondjuk is adódik a kísérőknek, mert ugyan a szálláshely felszerelt, és az egyik legmodernebbnek mondható az országban, de a televíziótól viszonylag el vannak zárva a gyermekek. Sok csoportnál időbe telik a beilleszkedés, a kvázi megszokott otthoni környezetből való kimozdulás.”
Pruknerné Főfai Katalin tanárnő szerint az esték a legnehezebbek. A gyerekeknek hiányzik az édesanyjuk, és mire az összes szobában álomba ringatják a gyerekeket, a pedagógusok is holtfáradtan zuhannak ágyba. Mégis örömmel vállalják a táborozást, mert az együtt töltött egy hét olyan közös élményt nyújt tanárnak-diáknak, amire valószínűleg évek-évtizedek múlva is szívesebben emlékeznek majd vissza, mint a matekdolgozatokra vagy a fizikafelelésekre.

Egyelőre ábránd


Az oktatási tárca céljai között szerepelt, hogy 2008-ra megteremtik annak feltételeit, hogy a 8 év folyamán legalább egyszer minden általános iskolás gyermeknek lehetősége legyen bentlakásos erdei iskolába eljutni. Úgy tűnik azonban, hogy ez egyelőre ábránd maradt, sőt a jelenlegi ütem szerint nagyjából 50 évre lenne szükség ahhoz, hogy minden gyerek részt vehessen erdei iskolai programon – igaz, addigra okafogyottá válna a program, hiszen közben a gyerekek felnőnek.
„Legnépszerűbb programjaink közé tartozik a tanösvényeink látogatása elsősorban gyalog, vagy a nyitott, 18-20 fős szafariautóval. Közkedvelt a vizes tanösvény is, kincskereséssel fűszerezve, a parasztudvar kisállat-simogatója vagy a mangalicaetetés” – sorolja Sebestyén Árpád, a püspökszilágyi Fekete Harkály erdei iskola vezetője. Egy horgászversenyen a 40 indulóból 3 óra alatt egy kilencéves fiú 74 halat fogott, a lányok csapatának legjobbja pedig 51-et. „Persze volt, aki minden szomszédját, még a tanár nénit is sikeresen kifogta a horoggal, de ez az ilyesfajta program velejárója, és csak fokozta a hangulatot. A verseny végén pedig a több száz halat visszaengedtük a kis tóba” – meséli a pedagógus.
A főleg városi gyerekeknek azonban számtalan más olyan program is élményszámba megy, ami faluhelyen még napjainkban is mindennapos, pár évtizeddel ezelőtt pedig még senkinek nem jutott volna eszébe, hogy mindezt „iskolában oktassa”. Erdei gyümölcsök szedése, szeder- és szamócatúra, gomba- és makkgyűjtés, libatöpörtyű és kenyér sütése – mind-mind ahhoz segíti hozzá a gyerekeket, hogy közelebb kerüljenek a természethez, megértsék az összefüggéseket. Mindeközben a közösség is sokkal jobban összekovácsolódik, mint a „szabályos” iskolai tanórákon.