A hazai zöldautó-kínálat megfelel az Európai Unióba szokásosnak, és egyelőre hibrid járművekből áll. A forgalmazók – a mostani piaci visszaesés miatt ugyan nagyon megfontoltan – hirdetésekkel ösztönzik a zöldautók értékesítését, illetve a környezettudatosabb gondolkodás kialakulását. A forgalmazók tudatában vannak annak, hogy előbb utóbb átfogó adózási kérdéssé válik a károsanyag-kibocsátás, ezért is buzdítják a vevőket arra, hogy gondoljanak a jövőre: egyrészt zöldautóikkal kíméljék a környezetet, másrészt kisebb üzemeltetési kiadásra és adóteherre számíthatnak. A környezettudatosságra nevelés azonban nem forgalmazói, hanem állami feladat, mégis, nálunk a forgalmazók ezért sokkal többet tesznek.


Pénztárcafüggő
Kérdés persze, hogyan igazodhat ki a vevő a hazai zöldautó-kínálatból egy olyan helyzetben, amikor – leszámítva a közismert hibrid-technikát/technológiát – a vezető márkák mindegyikének van különféle elnevezéssel és karosszéria-, illetve egyéb műszaki megoldással környezetkímélő modellje. „A környezettudatos – sajnos még szűk – vásárlói réteg ismeri a fogalmak, illetve a műszaki-technikai megoldások mögötti tartalmat” – állítja Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) társelnöke, hozzátéve, fontos, hogy minél több ember kerüljön ebbe a csoportba, ám erre a saját tudatosságukon kívül más – főleg a kedvezményes adócsomag – nemigen ösztönöz senkit. A forgalmazók tájékoztatói és a kereskedők készek és képesek információt adni a zöldautó iránt érdeklődőknek, a különbségeket el tudják magyarázni. Jelenleg azonban a vevők környezettudatossága jelentős mértékben a pénztárcájuk függvénye. Pontos adatok nincsenek, de annyi tudható, hogy – akárcsak a szelektív hulladékgyűjtésben – a zöldautó-vásárlásban is jelentős lemaradásunk van. Az MGE mindenesetre kiemelt akadálynak tartja a magyar állam passzivitását, a forgalmazók pedig nem tudják – közvetlenül nem is feladatuk – megoldani a társadalom környezettudatosságra nevelését. De készek az ilyen programokhoz csatlakozni, és a motiválást a saját eszközeikkel erősíteni.
Tavaly még nem tartotta külön számon az MGE a zöldautók eladásait, pontosabban az értékesített zöldautók egyelőre az általános MGE-statisztika részei. Az értékesített mennyiség még nem teszi szükségessé a külön nyilvántartást, de erre bármikor készen állnak. Ez azzal is összhangban van, hogy az MGE – véli XY – jelentős erőfeszítéseket tesz arra, hogy az állam az autókhoz, az autózáshoz kapcsolódó környezetvédelmi szempontokat jobban helyezze előtérbe. Erdélyi Péter persze nem hallgatja el, hogy e törekvésünkben egyelőre kevéssé sikeresek, amibe azért belejátszik, hogy jelenleg kormányzati szinten sincsen átgondolt, átfogó kezdeményezés a környezetkímélő autók elterjedése érdekében.

Regisztrációs adó


Az MGE korábbi javaslatainak egyik konkrét eredménye a hibridhajtású autók – relatív – alacsony regisztrációs adója. Korábban és tavaly is kérték, kezdeményezték a – számos európai uniós országban több szempontból bevált, eredményes – roncsautó-csereprogramot is, sajnos sikertelenül. Idén újra javaslatot tesznek, hiszen még több – külföldről kapott – piaci és környezetvédelmi érv van a birtoknkban, ráadásul – jó példaként – több országban folytatják az akciót. Ugyanakkor más fórumokon is lépnek, ezek közül a legközelebbi esemény az, hogy az MGE – az Autós Nagykoalíció tagjaként és persze önállóan is – támogatója és védnöke a zöldautós konferenciáknak.

Az MGE immár 12 éve visszatérően javasolja a roncsautó-csereprogramot, legutóbb 2009 tavaszán szorgalmazták. Minden esetben 50-50 százalék állami és szakmai hozzájárulást javasoltak, ebben a forgalmazók partnerek lettek volna. Mi több, egyes importőrök saját maguk meg is csinálták, miután a kormányzat minden esetben elutasító volt. A döntéshozók indokai között a „nem támogatjuk a külföldi autógyárakat” volt a legerősebb és legérthetetlenebb érvelés. További indok volt, hogy az ilyen akció csak előrehozott vásárlást okoz, hatásként annál nagyobb lesz a visszaesés. Az elutasítás szempontja volt még az is, hogy 2009-ben javítani kell a külkereskedelmi mérlegen, ami a behozatal mérséklésére irányult. Ezek után a környezetvédelmi szempontokig el se jutottak a döntéshozók. A kérdés ilyenkor magától adódik: ha egy kormány konkrét intézkedéseiben nem határozottan környezettudatos, akkor mitől lennének azok az emberek?

Roncsautó-programjavaslat
Az MGE roncsautó-programjavaslatának fő paraméterei: új autó vásárlása esetén – 4 milliós értékhatárig – 300-300 ezer forint állami és forgalmazói hozzájárulás. A feltétel, hogy a lecserélt autó regisztrált bontóba kerüljön, valamint az új jármű 130 g/km alatti szén-dioxid-kibocsátású legyen. Az MGE mennyiségi keretet is javasolt: az első körben 10 ezer új autó vásárlását érintette volna a program, ugyanakkor a szervezet – külön adminisztrációs költség felszámítása nélkül – vállalta volna a teljes adminisztrációt.

Kedvezmény a hibridnek
Itthon csaknem nyolc éve lehet kapni hibridhajtású autót – kezdetben csak a Toyota Priust, újabban Lexusokat és Honda-modelleket –, a károsanyag-kibocsátásban és/vagy a kisebb üzemanyag-fogyasztásban kitűnő márkák – Mercedes, Saab, SEAT, Skoda, Volkswagen – zöldmodelljeinek piaci megjelenése fél évtizedre tehető.
Valamennyi itthon kapható zöldautóra jellemző, hogy évről évre kis mennyiségben tudnak eladni belőlük, még ha a hibridek eladási aránya enyhén javuló tendenciát is mutat. Ennek nem kis mértékben az a magyarázata, hogy a regisztrációs adóban ez az egyetlen zöldautótípus, amely jelentős kedvezményt élvez.
A törvényalkotók egyelőre csak a jármű hajtástechnológiai megoldása alapján kategorizáltak: egységesen 190 ezer forintot kell fizetni regisztrációs adóként az 5. környezetvédelmi osztályba sorol hibrid- vagy elektromos meghajtású új autó vásárlása esetén. Ugyanakkor a hagyományos erőforrással ellátott autóknál – az 1100 és a 3000 közötti köbcentis műszaki kategóriában – a regisztrációs díj 235 ezer forinttól 6,05 millió forintig „szór”.