Fenntartható lakóparkok

Ha lakóépületeinkben is szeretnénk valami

szépet, jót, zöldet látni, nem kell fejvesztve nyugatra menekülnünk. Az első „zöld” fecskék már megérkeztek hazánkba, de mintha mind terméketlen lenne. Az alább bemutatásra kerülő fejlesztések példaértékűek (lennének), még sincs követőjük.

Budakeszi úti ökocsoda
Az Ökocentrum Zrt. beruházásaként immáron nyolcadik éve üzemelő ökoház a maga felszereltségével és – ami nagyon fontos – globális szemléletével egyike a hazai „zöld építészeti csodáknak.” Csoda, amelynek követője azonban nem nagyon akadt. Hogy miért, az a későbbiekben kiderül.
A közel 2,5 hektáros, ősfás területre épített komplexum 118 lakást foglal magába. „Hogy mitől lehet öko egy modern épület? Az öko annyit jelent, mint békében és barátságban élni a természettel. Az építkezés során mi is ezt a felfogást követtük. Filozófiánk: a házat jól meg kell építeni, a legmodernebb, környezetbarát anyagokból. Ami beruházói oldalról nem a legkifizetődőbb dolog, de hosszú távon ez kell, hogy a jövőt jelentse. Mikor belevágtunk a beruházásba, a majdani lakók pszichés igényeit is szem előtt tartva gondoskodó és gondolkodó házat terveztünk” – magyarázta Szunai Miklós, az Ökocentrum Zrt. vezérigazgatója, egyben a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnöke.

Zsigereiben öko
És akkor a konkrétumok: az egész épület a feng shui filozófiája szerint készült, és az épület sem horizontális, sem vertikális irányban nincs lezárva műanyag festék vagy fólia által, így természetesen szellőzik. Az Ausztriából beszerzett öko-bio szigetelésre impregnált hullámpapír került, ez gyűjti a nedvességet a betonból, amire környezetbarát ragasztóanyaggal rögzítették a fa parkettát. A téglafalakra 4 centiméteres hőszigetelő vakolat került, amelyet a káros műanyagbázisú vakolat helyett sima kőpor fed, és természetesen a napkollektorok sem hiányozhatnak a tetőről.
A lakások konyháit eleve szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas tartályokkal szerelték feé, így a lakók az otthoni odafigyelést könnyebben kiterjesztik a környezetükre is. A ház gyomrában speciális gépek tömörítik a műanyagot, bálázzák a papírt és a fémdobozokat, így egyharmad mennyiségű háztartási hulladék keletkezik. És talán hihetetlen, de a szemétfeldolgozó berendezések ára egy év alatt megtérült, mivel a ház közel 70 százalékkal kevesebb hulladék után fizet szemétszállítási díjat.


Intelligens ház
A 2001-ben több nemzetközi díjat is nyert épület elektromos rendszereit egy számítógépes központ irányítja. A klímaberendezések nyári hulladék hőjével például az uszoda vizét melegítik, a körforgást az említett rendszer irányítja. Ha érzi, hogy a házban valahol többlet hő keletkezik, nem a hálózatból nyer energiát, hanem átirányítja a felesleget. És akkor az olyan extrákról, mint a női reflexzónáknak legmegfelelőbb anyaggal borított futópálya vagy a meditációs szalon és a szaunák, még nem is beszéltünk.
„A baj az, hogy ez a fajta komplex gondolkodás itthon nem terjed eléggé. Még szomorúbb, hogy az államigazgatás sem támogatja. Beruházóként tehát nem nagy üzlet egy ilyen fejlesztés, hiszen amikor építettük, az emberek még nem honorálták a fenntarthatóságot, azóta persze ez a gondolkodás pozitív irányba változott.  Szerencsére egy nagyon jó lakóközösség él a házban, akik értékelik és megőrzik a kapott lehetőségeket, sőt tovább is fejlesztik ezt. A lakások értéke 70–80 százalékkal emelkedett a négyzetméterenként 400 000–430 000 forintos vételárhoz képest, és rengeteg a külföldi bérlő. Ebből is látszik, hogy egy kicsit megelőztük a korunkat” – folytatta Szunai Miklós.

Ahány beruházás, annyi megoldás
A magyarországi zöld társasház-beruházások legfőbb érdekessége, hogy bármelyiket nézzük, mindenhol mást kapunk. Miután gyerekcipőben jár az ágazat, nincsenek fix modellek, szabványok, elvárások. Mindenki annyira öko, amennyire az erejéből futja. „Olyannyira kezdetleges nálunk az ágazat, hogy nem is tudnék megnevezni 100 százalékban megvalósult öko társasházi beruházást. Ott volt például az általam is tervezett, Rád községbe megálmodott ökolakópark, amelyből végül a beruházó ügyetlensége miatt nem lett semmi. De belekezdtünk egy önellátó irodaház projektbe is, amit a válság fullasztott be” – tudtuk meg Ertsey Attila építésztől, a Magyar Építész Kamara alelnökétől.

Családi házas öko-közösség

Hogy lelkes úttörők azért mégis akadnak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a leginkább az Autóplázájáról ismert dr. Csiki-Bege Lajos veresegyházi beruházása, a Csiki-Berek lakópark. A 9 hektáron elhelyezkedő 160, nagyrészt természetes anyagból épített családi ház 37,5 centiméteres hőszigetelt falai, valamint a 15 centiméteres tetőszigetelés tartják bent a geotermikus energiából származó meleget (ez az energia felel a hűtésért is), amely az épületek egyetlen hőközpontján keresztül érkezik. A földhő nagy előnye, hogy független az energiaszolgáltatóktól, és 1 kilowatt energia felhasználásával hatszoros mennyiségű hőenergiát képes előállítani. A fűtésen túl alkalmas a meleg víz előállítására is, így a lakók akár 50 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint egy hagyományos házban. A hőszivattyú a leginkább környezetbarát megoldás, hiszen nem kell hozzá fosszilis tüzelőanyag, vagyis a károsanyag-kibocsátása minimális. A házak további fontos sajátossága, hogy a hőveszteség minimalizálása érdekében négyesével lettek összeépítve, így minden háznak csak két szabad fala marad, amely a külső környezettel érintkezik.
Izgalmas ugyanakkor, hogy míg a Budakeszi úti lakópark beruházói esküsznek a ház természetes lélegzésének fontosságára, addig itt a korszerű termodinamikai tulajdonságú építőanyagok teljesen lezárják a házat, tehát a szellőztetéshez ablakot kellene nyitni, ami viszont hőveszteséggel járna. Ezt elkerülendő, a házakban passzív szellőzési rendszer működik, amely a belső levegő hőjével melegíti fel a kívülről érkezőt, így gondoskodva a baktériummentes, friss levegőről.

Dunakeszi ökotársas
2008 elején Dunakeszin is megmozdult valami. A 75 lakásos társasház építése során a föld biztosan, de nem emiatt foglalkozunk a beruházással. Sokkal inkább egyedülállósága miatt, már ami a nagy volumenű fejlesztésnél használt fűtési rendszert illeti. Földhővel persze találkoztunk már máshol is, ám itt az épülettömb méretein van a hangsúly, ez jelenti a nehézséget.
A lakásokat fűtő energiát energiacölöpök és hőszivattyúk segítségével nyerik ki a föld kérgéből, amit mennyezeti fűtés formájában osztanak szét a lakásokban. Vagyis: sehol sincsenek radiátorok, ezzel szemben a kialakított, úgynevezett sugárzó fűtésrendszer nagy előnye, hogy a használata közben nincs légmozgás, így kevésbé mozog a por, ami csökkeni az allergiás reakciók lehetőségét. Hogy a gázárakról ne is beszéljünk, amivel itt aligha kell foglalkozni.
A garázsszint alatt összetett csőrendszer található: 15 méter mély és 70 centiméter átmérőjű betonoszlopok foglalnak magukba hosszú élettartamú csöveket. Ezen 163 – energiacölöpnek nevezett – egység mindegyikében környezetbarát fagyálló folyadék kering, a cölöpök kivezetései pedig egy osztó-gyűjtő hőközpontban futnak össze. A hőszivattyú 40-45 fokra fűti fel a keringő folyadékot, és ebből táplálkozik a mennyezetfűtés, míg nyáron a rendszer megfordul, a csövekben keringő folyadék elvonja a rendszerből a hőt, és azt a földbe juttatja vissza. A rendszer további előnye, hogy a lakásokból kivont felesleges hőt melegvíz-előállításra is lehet használni, tovább csökkentve ezzel a rezsiköltségeket.

A legfontosabb lépések
Hazánkban jelenleg a legnagyobb problémát a szigetelések korszerűtlensége jelenti, így első lépésként el kellene érnünk egy passzívházközeli szintet a társasházak esetében is. Ezt követhetné a valamivel drágább, de a hő megtartása szempontjából lényeges, háromrétegű szigetelőablakok behelyezése. Amint azt Ertsey Attilától megtudtuk, ma egy hagyományos módon épített ház/lakás bekerülési árának a két-háromszorosát is elfizetgetjük rezsire az épület élete során. Éppen ezért nagyon fontos lenne magunkévá tenni az életciklusban való gondolkodást, szembe helyezve – beruházók esetében különösen – a gyors meggazdagodás igényével.
Az Építész Kamara a jövő öko-típusú ingatlanfejlesztéseinek kulcsaként értékeli a leendő szakembergárda felkészítését, megismertetését az új lehetőségekkel, és ezen rendszer felépítésén túl a közeljövőben az állami döntéshozók elé is konkrét javaslatokkal állnak majd, amelyek remélhetőleg az öko-beruházások irányába terelik az óriás gépezetet.