Ásó, kapa, nagyváros

Az elmúlt évek gazda

sági válsága újraindította a Community Gardens mozgalmat az Egyesült Államokban és Európában, sorra alakultak a nagy és kisebb városokban az olyan közösségi kertek, ahol a lakosok területet kaphatnak, amelyen haszonnövényeket termelhetnek saját felhasználásra. Ma az USA-ban és Kanadában 18 ezer közösségi kert működik, jelentős részük nagyvárosokban.

Jó az egyénnek…

A közösségi kertek számos ponton kapcsolódnak az adott város életéhez, vegyünk számba néhányat a sok közül.
Szociális kérdés. Bizony sokaknak a napi élelmiszer-szükséglet előteremtése is gondot okoz, egyre olcsóbb, egyre rosszabb minőségű élelmiszereket kénytelenek megvásárolni. Ebben segít a közösségi kert, ahol az élelmiszerek egy része megtermelhető, otthoni tartósítással, konzerválással hosszú távon segítheti a család egészséges ellátását.
Munkanélküliség. Sokan vesztették el az állásukat az elmúlt években, hónapok telhetnek el úgy, hogy semmilyen munkalehetőség nem adódik. A kertben végzett munka, a zöldség- és gyümölcstermesztés hasznot termel, pénzben kifejezhető értéke van, túl az önbecsülés visszaszerzésén és a közösség által kialakított kapcsolati tőkén.

Gyermekeink nevelése. Nehéz megmagyarázni egy belvárosi lakásban a gyereknek, hogy a paradicsom nem a dobozban nő, hogy egy babszemből hatalmas növény fejlődhet, amely termést hoz, önmagát sokasítja, esztétikus és hasznos. Ráadásul a saját termés mindig jobb. Közösségi kerteket létre lehet hozni iskolákban is – School Gardens az angol terminológia szerint –, ahol nemcsak érdekesebbé válnak a tanórák, de a gyerekek gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek a biológia alapjairól, a közös kerti munka csapattá kovácsolja őket, új oldalukról ismerhetik meg egymást és a környezetüket.
Közösségi kapcsolatok. Egy közösségi kertben a tagok óhatatlanul a közösség részévé válnak, ha másért nem is, de legalább egy közös beszédtémájuk akad. A közös munka, a kert ügyes-bajos dolgainak közös megbeszélése, a hasonló kerti munkák, mind erősítik ezt a kapcsolatépítő folyamatot, új embereket, gondolatokat, véleményeket ismerünk meg, gazdagabbá válunk magunk is, mi is gazdagítunk másokat.
Egészségmegőrzés, a test karbantartása. A kerti munkák nem igénylenek nagy erőfeszítést, sokkal inkább gondoskodással fizetünk a növényeink jólétéért. A kertészkedés a szabad levegőn, a test átmozgatása, a szellemi igénybevétel, mind a testi jólétünket fokozó tevékenység, túl azon, hogy a saját terményeink által egészségesebben étkezünk.

…és jó a környezetnek

Csillapodni látszik az ingatlan boom, tele a város eladhatatlan lakásokkal, kiadhatatlan irodákkal, még sokáig nem lesznek új építkezések, a mai üresen álló telkek is sokáig üresek maradnak. Ma ezek főleg szeméttelepek, gazzal felvert üres grundok, holott lehetnének hasznot hozó kertek, valódi közösségi terek. Meg kell egyezni az önkormányzattal vagy a tulajdonossal, hogy engedje át a területet egy közösségi kert céljára mindaddig, amíg ez lehetséges. A tulajdonos nem mond le a terület tulajdonjogáról, de átengedi azt addig, amíg az építőipar újra fellendül. Egy-egy telken nyerni öt-tíz évet is nagy nyereség mindkét fél számára, az egyik oldalnak azért, mert saját tulajdonú föld hiányában is termeszthet növényeket, a másik oldalnak pedig azért, mert ez idő alatt a területet őrzik és karbantartják. Az önkormányzati politikusok számára különösen jó „befektetés” a közösségi kertek támogatása, hiszen választási évet élünk, számos pozitív kommunikáció, választási üzenet fűzhető fel a közösségi kertekre, a környezettudatosság témájára, politikusi arculatot alakító elem lehet a kertek támogatása, sőt maga a kertészkedés is.
A közösségi kertekben megvalósítható a közösségi komposztálás is. A háztartásokban keletkező hulladék 30 százaléka biológiailag lebomló, komposztálható anyag, amelyet a közösségi kertben komposztálhatunk, a végterméket – a komposztot – pedig visszajuttathatjuk a természet körforgásába, javítva a termőföld minőségét, csökkentve a szemétszállítás mennyiségét.
A városi talaj a legtöbb esetben alkalmatlan a növénytermesztésre, erősen szennyezett, vagy csak egyszerűen hiányzik a termőréteg. Mindezek a problémák kikerülhetők az emelt ágyások alkalmazásával, a jó minőségű termőföld hozatásával, és a föld karbantartásával. Mindez természetesen pénzbe kerül, ezért kell pályázni, támogatókat keresni. Egy-egy közösségi kert elindítása nem olyan nagy beruházás, az eredménye viszont igazi többrétegű haszon, nemcsak pénzben kifejezhető érték, annál jóval több.


Városi gerillakertészek
Ahhoz, hogy közösségi kertészek lehessünk, városi kertek kellenek. Minden önkormányzatnak van Környezetvédelmi ügyosztálya és polgármestere is. Írjunk nekik, látogassuk meg őket, kérjük ki a véleményüket, írjunk felhívást a helyi lapban, szervezzünk találkozókat, és ha minden kísérlet kudarcot vall, fogaljunk földet, váljunk városi gerillakertésszé. Bizonyosan lesznek önkormányzatok – hiszen van rá példa –, akik támogatni fogják kerületükben a közösségi kertek megalapítását, csatlakozzunk a legközelebbi kerthez, vagy indítsuk el a saját városi kertünket, legyünk aktív részei a közösségnek.