Bioéttermek és ökoszállodák

Utánajártunk, hogy milyen lehetőségek közül választhat az elkötelezett ökofogyasztó, aki nemcsak a szálláshelyét, hanem az ételeit is a bio jegyében szeretné kiválasztani. Az egészségtudatos vásárlók szemszögéből feltérképeztük az ökovendéglátás helyszíneit, amelyeknek teljes sikere ugyan még várat magára, hiszen a zöld gondolkodást még mindig rengeteg elbizonytalanító körülmény befolyásolja. A javuló tendenciát mutató egészségkultusz viszont fellendítheti ezeknek a felettébb modern és praktikus szolgáltatásoknak a helyzetét, így pár éven belül ez az alternatív vendéglátói kör általánossá válhat a fogyasztói társadalom berkeiben.

Bioétel à la carte
Az egészséges étkezés az egészséges élet kulcsa is, hiszen minden tápanyag, amelyet a szervezetünk magába fogad, tovább építi, illetve rombolja testünket, így nem lehet elégszer kiemelni a bioételek fogyasztásának jótékony hatásait. A biokedvelők táborának növekedése ugyan jó irányba halad, de még korántsem éri el a nyugati országok szintjét, pedig a vendéglátóhelyek már hazánkban is felkészülten várják a bio iránt érdeklődőket. Ifj. Hubai Imre, az egyik karcagi biohotel és bioétterem képviselője is azt tapasztalja, hogy az általuk kínált ételek iránti kereslet erőteljesen hullámzik. Az étterem elhelyezkedése nagyban befolyásolja a vendégkör összetételét, az egy főre jutó fogyasztást, a rendezvények menüigényét, viszont nem elhanyagolandó szempont a vendégek pénztárcája vagy éppen a bioételekről kialakított belső képük sem. Vannak törzsvendégek, akik szinte napi rendszerességgel élnek a bioételek nyújtotta élvezetekkel, és jönnek olyan vendégek is, akik hetekig, hónapokig tartó tervezés után választják a bioéttermet. Ők kevésbé tudatosan válogatnak, inkább a hely eleganciája és a szervírozás minősége a csábító, semmint a bioételek egészségre gyakorolt pozitív hatásába vetett hit. Ez a szemlélet Magyarországon napjainkban általános: sokan egyfajta divathóbortnak vélik a bioételek fogyasztását, és nem ismerik fel ezek korántsem elhanyagolható jelentőségét az emberi élet meghosszabbítása szempontjából.

Ifj. Hubai Imre véleménye szerint a bio- és a konvencionális alapanyagárak közötti különbség – a saját előállítású alapanyagok kivételével – csillagászati, a biopiacon viszont a kereslet-kínálat viszonyai alakítják az árakat. Bizonyos alapanyagok olcsóbbak, azonban olyan eset is előfordul, hogy akár 500 százalékkal drágábbak a konvencionálisakhoz képest, míg az elkészült ételek a karcagi szakértő elmondása szerint semmivel sem kerülnek többe a hasonló kategóriájú, hagyományos éttermek áraihoz képest.
Varga István, egy hazai internetes bioétterem tulajdonosa egészen más tapasztalatokkal rendelkezik. Első koncepciója arra a gondolatra épült, hogy azért mert bio a termék, nem feltétlenül kell jóval drágábban adnia, így igyekezett alacsonyan tartani az árait, hogy bárki hozzájuthasson az egészséges ételekhez. Azonban rá kellett döbbennie, hogy ez gazdaságilag nem tartható, így kénytelen volt radikálisan felemelni az árakat, ami persze a vásárlókör teljes elvesztésével járt, viszont az új vevőkör egész más emberekből tevődött össze. Bár 15 éves „biomúlttal" fájdalmas kimondania, de vevőinek 90 százaléka nem elsősorban a bio jelző miatt eszik náluk, hanem a finom, változatos, minőségi és friss élelmiszerek okán, amelyeknél csak ráadás, hogy bioalapanyagokból készültek. Tehát a bio jelző egyelőre nem a legfőbb motivációja a fogyasztóknak, csak egy a többi közül. A biochef szerint vendégei az átlagosnál nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, közép- vagy felsővezetők, 60 százalékban férfiak, akiknek egyaránt fontos az étel tápanyagtartalma és élvezeti értéke, minősége, akiknek nem elég, ha egy étel egészséges, hanem finomnak, kívánatosnak, élvezetesnek is kell lennie.

 

Van jövőjük?
A bioéttermek az Európai Unió más országaiban sokkal népszerűbbek. A bioétkezdékben az ételek minősége magasan felülmúlja a megszokott gyorséttermekét, így könnyű feladat egy kiegyensúlyozott ebédet összeállítani, hiszen nagy választék található zöldséges krémlevesekből, húsos és húsmentes salátákból, magvas és teljes kiőrlésű pékárukból. Magyarországon egyelőre mérsékelt az igény a bioéttermek iránt, mivel kevesen engedhetik meg maguknak a minőségi étkezést, annak ellenére, hogy ezek az éttermek olyan értékeket képviselnek, mint például a környezettudatosság és a "fair trade", amelyekre egy haladó gondolkodású, nyugat-európai polgár szívesen áldoz euróban kapott fizetéséből.

A Green Capital környezetpolitikai kutatóműhely munkatársa, Körmendi Mónika meglátása szerint a magyar lakosság táplálkozási helyzetét legjobban a szomorú statisztikai adatok jellemzik. Az elkeserítő mutatók miatt is lényeges lenne, hogy bekövetkezzen egy jelentős mértékű áttörés, minőségi változás, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a hagyományos választékot változatosabbá kellene tenni egy egészségesebb összetevőket és elemeket tartalmazó kínálattal, ami természetesen az öko- és biotermékeket, sőt a kevésbé ismert nemzeti parki termékeket is magába foglalná. A nemzeti parki területeken nevelt növényekből és az ott tenyésztett állatokból készült élelmiszerek, amelyek egy része már a hungarikumok közé is besorolható – például a szürke marha és a mangalica húsából készült termékek – mindezen kritériumoknak megfelelnek.

A zöld választás
Mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény-kutatási adatok tanulsága szerint az emberek többsége még mindig úgy véli, hogy személyes cselekedetei elenyésző hatással vannak a természeti környezet állapotára, és ez természetesen megmutatkozik a termékek és szolgáltatások közötti választásukban is. Körmendi Mónika szerint a vendéglátás terén az is visszaveti a keresletet, hogy a bio, illetve az öko jelölés feltételei nem egyértelműen szabályozottak, a termékek pozitív tulajdonságai viszonylagosak, vagyis egészen mást takarhatnak, mint amit a fogyasztó mögéjük képzel.
Az ökovendéglátás iránt elsősorban a fiatalabb generáció érdeklődik, éppen erre alapozva – a jelenlegi mutatók ellenére – érdemes olyan szolgáltatásokat nyújtani, mint a bioéttermek és az ökoszálláshelyek. A Green Capital munkatársának meglátása alapján a környezettudatos szálláshelyek iránt belföldön számottevő az érdeklődés. Ezek a turisztikai egységek már egyértelműen beazonosíthatók, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor meg kellett felelnünk az "Ecolabel" ökológiai kritériumainak a szállodai szolgáltatások területén is.
Meglepő módon, a turizmust világszerte meglehetősen környezetszennyező iparágnak tartják, ám ezen a kritikus helyzeten a „zöld szálloda" címre sikeresen pályázó magyarországi hotelek próbálnak segíteni. Hazánkban ezt a címet a Magyar Szállodaszövetség ítélheti oda, a nagy nemzetközi hotelláncoknak pedig saját környezetvédelmi chartájuk van. A „zöld szálloda" cím kiérdemléséhez egész kötetnyi, EU-konform szabványrendszernek megfelelő átalakítás és szemlélet szükséges, amelyet egyre több hazai turisztikai létesítmény képes teljesíteni az ökoturisták legnagyobb örömére. Külföldön már több olyan weboldal is működik, ahol összegyűjtötték a környezetbarát szállodákat, panziókat, bungalókat vagy diákszállásokat, így ezek a portálok kitűnő kiindulópontot jelentenek egy-egy zöld nyaralás megtervezéséhez.

Az öko-védjegy
A 90-es években a fenntartható politika, a környezetvédelmi és a zöld elvek előtérbe kerülésével megjelentek a szálláshelyek és turisztikai termékek ökológiai szempontok alapján meghatározott minősítési rendszerei. Ezek a védjegyek ugyan más-más kritériumok szerint, de mind azt tanúsítják, hogy az adott szálláshely az ökológiai elveknek megfelelő minőségen működik. Ezt a színvonalat, hasonlóan a bioélelmiszerekhez, a szolgáltatások terén is értékelik a vendégek. A védjegy a vendég felé garancia a minőségre, a szállásadónak pedig kiváló eszköz arra, hogy elérje majdani vendégeit, mindemellett pedig a turizmus a környezeti nevelést is segíti. Világszerte több mint száz, Európában több mint ötven öko-védjegy létezik a turisztikai termékeket illetően. Ezek nagy változatosságot mutatnak a minősített szolgáltatások, a feltételrendszerük, a birtokosaik, a költségeik és a piaci hatékonyságuk szerint. Magyarországon 2004-től érhető el az idegenforgalmi szálláshelyekre a KvVM Környezetbarát Termék Közhasznú Társasága által kidolgozott védjegy, a Környezetbarát Termék védjegy. Az Európai Uniós csatlakozás után pedig automatikusan életbe lépett az uniós öko-címke, az úgynevezett EU Ecolabel vagy „Virág”, amely szintén megszerezhető idegenforgalmi szálláshelyek számára is.

A nemzetközi színtéren nehéz eligazodni a rengeteg ökocímke között, emellett a legtöbbnek korlátozott az ismertsége. Ennek a problémának a megoldására született 2004-ben, Európa legnagyobb zöld- és ökoturizmussal foglalkozó kiállítása, a „Reisepavillon” alkalmával a „VISIT” kezdeményezés, amely közös védjegyet alkotott a különféle ökocímkék számára. A csatlakozáshoz a pályázó védjegynek teljesítenie kell a szervezet feltételeit. Jelenleg a luxemburgi, a svájci, a holland, a francia-dán, az olasz és a lett turisztikai ökocímke tagja a csoportnak. Európában a vidéki szálláshelyek esetében az 1994 óta létező, amszterdami székhelyű Öko- és Agroturizmus Európai Központja (ECEAT) által szervezett minősítési rendszer a legnépszerűbb. Az ECEAT-hoz Európa-szerte 1300 vidéki ökoszálláshely tartozik, és ez az a minősítési rendszer, amely hét nyugat-európai ország mellett Kelet-Európában is hangsúlyosan jelen van. A hazai öko-vendéglátóhelyek és kereskedelmi egységek a nemzetközi elvárásoknak és követelményrendszereknek megfelelve, folyamatos ellenőrzés mellett magas színvonalon működnek.