Mennyivel jobb lenne, ha villámlátogatás helyett hosszan időznénk barátainknál, szeretteinknél, ha a gyorstalpalókat alapos és biztos tudást nyújtó képzésekre cserélnénk, ha feladatainkkal nem azonnali határidőre kellene végeznünk,és ha kevesebbszer csillapítanánk éhségünket gyorséttermi menüvel vagy instant fogásokkal.

A bevezetőben említetteket felismerve jött létre 1989-ben a „Slow food” mozgalom, amely alapot szolgáltatott a közel 10 éve életre hívott „Cittá Slow” – azaz lassú város – programnak. Kidolgozója Paolo Saturnini, az olaszországi Greve in Chianti polgármestere, aki megelégelte a túlzottan felpörgött életritmussal együtt járó céltalan rohanást. „Egész más száguldó autóval átszaladni egy városon, mint körbesétálni a főtéren, betérni egy kávézóba, elfogyasztani egy kellemes ebédet, azután pedig felkeresni a templomot és – még ha csak kívülről is – megszemlélni a színházat. Sétánk során szóba elegyedhetünk a helybéliekkel, kérdezősködhetünk a kultúráról, a gasztronómiáról és a térség büszkeségeiről. Mi, akik a Cittá Slow elképzelései szerint élünk, természetesen ez utóbbit választjuk!” – nyilatkozta Saturnini.
rohanas


Hova ez a rohanás?
Az olasz polgármester úgy gondolta, ideje véget vetni az örökös versenyfutásnak az idővel: a feszített tempó nemcsak nekünk tesz rosszat az egyre fokozódó stressz miatt, hanem felszínessé teszi az emberi kapcsolatokat, ráadásul a növekvő zajszennyezés és a határtalan fogyasztói igények miatt a környezet is egyre „élhetetlenebbé” válik. A lassú városokban élők megtanulják behúzni a féket, és jövőjüket a fenntartható fejlődés, valamint a minőségi városi élet szellemében alakítják. A program igen szerteágazó: a városfejlesztés mellett része a környezetvédelem, a helyi tradíciók ápolása, a közösségi élet serkentése, de nem feledkezik meg az élelmiszerek előállításának kérdéséről és az egészséges életmód népszerűsítéséről sem.
A gyorsaság, a sebesség hajszolása az ipari forradalommal egyidős, akkor ugyanis azt gondolták, hogy minél szaporábban végzünk a mindennapi feladatokkal, annál több időt szentelhetünk az életörömök kiélvezésére. Az elmélet azonban csak félig valósult meg: az őrületes iramot elsajátítottuk, a legtöbben egyszerre több szerepben próbálunk helytállni, viszont egész egyszerűen elfelejtettünk lassítani, kikapcsolódni. A legtöbbünkkel megesett már, hogy akkor sem sikerült pihenni, amikor végre eljött az ideje.
A stresszel foglalkozó szakemberek szerint egyáltalán nem ritka, hogy miután ágyba kerülünk, agyunkban tovább cikáznak a bokros teendőinkkel, halogatott elfoglaltságainkkal kapcsolatos gondolatok, amelyek nem hagynak aludni. Ami ennél is rosszabb, akár a nyaralást is tönkreteheti a rémisztő tempóban hajtott mókuskerék: átlagosan 1-2 napon belül erős késztetést érzünk arra, hogy legalább rápillantsunk az elektronikus levelezésre vagy elintézzünk néhány munkával kapcsolatos telefont, mert különben úgy érezzük, lemaradunk valami roppant fontosról, ha megengedjük magunknak azt a „luxust”, hogy kizárólag a pihenéssel foglalkozzunk.

Az öt legfőbb ismérv
1. A város irányítása során kiemelt szerepet kap a helyi nevezetességek és a tradíciók védelme, a környék fejlesztése, előtérbe helyezve a környezetbarát megoldásokat és az újrahasznosítás lehetőségeit.
2. Lényeges az infrastruktúra fejlesztése, de nem minden áron: kizárólag olyan módszereket alkalmaznak, amelyek összeegyeztethetők a helyi adottságokkal és nem károsítják a környezetet.
3. Felélesztik a helyi kulturális vonásokat őrző termelési ágazatokat, élő kapcsolatot tartanak fenn a minőségi termékeket előállítók és a fogyasztók között, megteremtve a piacot a térségre jellemző áruk számára.
4. A lakosságot természet közeli termesztésre ösztönzik, hangsúlyozzák és tudatosítják a bioélelmiszerek fogyasztásának előnyeit. Ennek megvalósítását aktívan támogatják, és elősegítik a biogazdaságok felélénkülését.
5. Színesítik a közösségi életet, fontos céljaik között tartják számon a kulturális programok felpezsdítését. A városlakók számára lehetővé teszik, hogy saját tapasztalatokat szerezzenek a „lassú város” nyújtotta pozitív változásokról, az újfajta gondolkodásmódot a legkisebbek körében is népszerűsítik, beépítik az oktatási programba. Növelik a város idegenforgalmi értékét, még nyitottabban fordulnak az odalátogató vendégek felé.